Brenner József a heiligenkreuzi apátság ünnepén

Az ausztriai Heiligenkreuzban augusztus 20-án tartották a ciszterci rendalapító, Clairvaux-i Szent Bernát főünnepét. A káptalani mise szónoka Brenner József nagyprépost, spirituális volt, akit Maximi­lian Heim ciszterci apát hívott meg az ünnepre.
Prédikációjában Brenner József a családja és a ciszterci rend közötti kapcsolatról beszélt. Elmesélte, hogyan lett Zirce­n a ciszterci rend tagja testvére, a nemrégiben boldoggá avatott Brenner János Anasztáz. Az első ciszterci élmények Pécsett érték a fivéreket, miután a családjuk az 1940-es években Szombathelyről a baranyai megyeszékhelyre költözött az édesapa hivatali áthelyezése miatt. Előbb a legidősebb fiú, László tanult a ciszterci gimnáziumban, aki később, a rendbe lépésekor a Tóbiás nevet kapta. Az iskola igazgatója, Kühn Szaniszló is szombathelyi családból származott, ismerte a Brenner famíliát. A második Brenner fiú, János, majd József is a ciszterciek pécsi gimnáziumába járt, és a család több atyával is baráti kapcsolatot ápolt. Brenner József a visszaemlékezésében érzékeltette a gimnázium atmoszféráját, az egyes rendtagokhoz fűződő kapcsolatukat is.
A háború vége felé a család először Ausztriába költözött, majd ismét vissza Pécsre. Szemináriumi tanulmányait végül mindhárom testvér Győrben fejezte be. 1946-ban visszakerültek Szombathelyre, a család ősi fészkébe. A következő évek további egyházüldözést, a katolikus iskolák bezárását, a szemináriumok és a szerzetesrendek feloszlatását hozták magukkal. Brenner József testvérei, Tóbiás és Anasztáz kitartottak a hitük mellett.
Prédikációjában Brenner József többször is idézett János testvére naplójából. A felolvasott részletek igazolták rendíthetetlen elhatározását, kitartását, és képet adtak életfelfogásáról. Vértanúságával a hősies fokon gyakorolt istenszeretet, az Eucharisztia mindenáron való védelme és a tiszta papi élet példáját adta.
Heiligenkreuzban a ciszterci rend szentjeként tisztelik Brenner Jánost. A szerzetes testvérek nagy érdeklődéssel kísérték figyelemmel oltárra emelését, és május 1-jei boldoggá avatási szertartásán többen is részt vettek.
A Clairvaux-i Szent Bernát főünnepén tartott szentmisében egy új priorátus alapításának hírét is bejelentették. A közösség megerősítette döntését: a németországi Neuzelle újonnan alapítandó kolostorába négy szerzetest küldenek. A szombathelyi vendégek még egy ünnepi esemény részesei lehettek: előző nap, augusztus 19-én négy diakónust szentelt fel Várszegi Asztrik püspök, nyugalmazott pannonhalmi főapát. A Pannonhalmi Főapátság és a ciszterciek között hagyományosan jó a kapcsolat.

 

* * *

A Bécsi-erdőben (Wienerwald) fekvő Heiligenkreuz az egyik legrégebbi ciszterci kolostor, amely 1133-ban történt megalapítása óta folyamatosan működik. A ciszterci rend akkoriban a bencés szerzetesség új és életerős reformmozgalmaként jött létre. A ciszterci név az 1098-ban Dijon mellett alapított első kolostor, a Cistercium (franciául Cîteaux) nevéből ered. A ciszterciek Szent Benedeket (547) és Szent Bernátot (1153) lelki atyjukként tisztelik. A heiligenkreuzi apátság napjainkban a világ egyik legnagyobb középkori kolostori épületegyüttesének számít. A gregorián énekkincs ápolása ma is kiemelt feladata az itt élő szerzeteseknek.
Létrejötte óta számos kolostort alapított a hei­ligenkreuzi apátság. A Szom­bathelyi Egyházmegye vonatkozásában érdekes, hogy a III. Béla király által 1183-ban alapított, majd később magánkézbe került szentgotthárdi ciszterci apátságot közel három évszázad után visszaszerezte a rend. VI. Károly német-római császár (III. Károly néven magyar és cseh király) 1734-es adománylevele tanúskodik e tényről: a szentgotthárdi ciszterci apátság visszaállításáról, illetve a heiligen-kreuzi apátsággal történő egyesítéséről. A szentgotthárdi apátot a heiligenkreuzi apátság konventje választotta meg, és a két apátság közösen gazdálkodott.
Clairvaux-i Szent Bernát ünnepén a jelenlegi heiligenkreuzi apát, Maximilian Heim is megemlítette ezt a történelmi kapcsolatot, és bemutatta az adománylevél német, angol és szlovén nyelvre lefordított másolatát tartalmazó díszes kiadású kötetet, amely 2016-ban jelent meg Szentgotthárd Város Önkormányzatával együttműködésben.

Szöveg és fotó: Pácz Miklós/Szombathelyi Egyházmegye

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..