Ezért az óvodában átnyújt neki egy ajándékszívet. A férfi átérzi a helyzet fonákságát, és azt tanácsolja Klarának, hogy a szívet adja valaki másnak… ha majd eljön az ideje. A kislány megharagszik az elutasítás miatt. Eszébe jut a bátyja pornóújságjában látott kép, és fantáziálni kezd. A duzzogó Klara meséjét hallva a vezető óvónő pedofíliával vádolja meg Lucast, hiszen egy ilyen angyalian ártatlan külsejű kislány nem hazudhat… Kihallgatás közben Klara már azt kezdi találgatni, mit akarnak hallani tőle a felnőttek. Amikor elkezdi visszavonni eredeti állításait, azt a pszichológus és a szülők is a trauma utóhatásaként értelmezik.
A dolognak gyorsan híre megy, Lucast felfüggesztik, a város lakói ellene fordulnak, kiközösítik. A közértben megverik, a kutyáját megölik. A bíróság végül nem találja bűnösnek, de a közvélekedés nehezen változik. Karácsonyeste az igazságát kereső, meghurcolt férfi botrányt csinál a gyülekezet előtt, mire kivezetik a templomból. A közösség szeretetlen ridegsége csak lassan oldódik. Talán egy év telik el, mire a megilletődött Klara és Lucas egy vadászünnepségen újra találkoznak. Kézen foghatja, megölelheti- e a nyilvánosság előtt a férfi a kislányt úgy, hogy ne kerüljön újra a gyanú kereszttüzébe?
Talán ezek a történet legmegrázóbb képei. A mindent átható hisztéria és a rettegés vajon nem mérgezte-e meg egyszer s mindenkorra a szeretet és megbocsátás legegyszerűbb gesztusait is?
A sokat szenvedett Lucas szerencsére tanúságot tesz róla, hogy nem.
Számomra ez volt a katarzis pillanata.
