– Az érdi Marianum Általános Iskolában megpróbálunk minden lehetőséget kihasználni, hogy a két nagy készületi időszak, az advent és a nagyböjt üzenetét, lelkületét minél közelebb vigyük a gyerekekhez. De nagyon vigyázunk, hogy ne váljék kampányszerűvé a várakozás, mert a felebaráti szeretetre, a türelem gyakorlására, a rászorulók megsegítésére, és persze a böjtre a mai világban az év minden napján igen nagy szükségünk van – folytatja a hitoktató.Nemcsak oktatják, tanítják, hanem szerencsés esetben a családdal együtt próbálják nevelni a gyerekeket, mert a hitre nevelés a családban kezdődik – hangsúlyozza a tanárnő. Kis, apró lépésekkel hívják fel figyelmüket a jótettek nagyszerűségére, az osztálytársak, a család, a közösség megsegítésére. A legkisebb jótetteket is megbeszélik velük, mert ezekből az apróságokból épül fel életük. Így lesznek a jótett-virágokból virágkoszorúk, vagy akár a lelkükben tovább élő virágcsokrok. Soha nem lehet öncélú, amikor valamilyen számunkra tetsző vagy kedves dologról lemondunk. A testnek és a léleknek együtt kell böjtölnie – folytatja Kati néni, ahogy a tanítványai nevezik a hitoktatót. – Böjtölhetünk a szánkkal, amikor nagyobb figyelmet fordítunk a helyes és szép beszédre, nem utánozzuk a médiából áradó durvábbnál durvább kifejezéseket. Böjtölhetünk a szemünkkel, amikor megválogatjuk a televízió műsorait, az internet kínálta lehetőségeket. Mértékletesek lehetünk, amikor tízórainkat, csokinkat megosztjuk azokkal az osztálytársainkkal, akiknek aznapra nem vagy csak kisebb falat jutott. Nálunk ilyenkor is mindenki húz egy nevet, amelynek viselőjére azon a héten jobban odafigyel. Ilyenkor például kiderül számukra, tudnak-e imádkozni azért a társukért, akire akkor éppen haragszanak. Figyelmeztetjük őket, inkább vállaljanak kisebb dolgot, de azt próbálják nagyböjt után is megtartani – magyarázza Kati néni. – Ha mindig csak egy kicsit lesznek jobbak, csak egy kicsit lesz nagyobb bennük a szeretet és megértés a másik iránt, akkor nem lesz hiábavaló böjtölésük. Sokszor idéznek fel olyan példabeszédeket is, amelyek a felebaráti szeretetről, a megbocsátásról, az újrakezdésről szólnak, mint például az irgalmas szamaritánus vagy a tékozló fiú története. Fontos, hogy az év minden napján – tehát ne csak nagyböjtben – az esti imádságok idején gondolják végig a gyerekek, mi az, ami az elmúlt napban jó volt, mit adtak, mit kaptak és mit mulasztottak el. A számadásban, a készülődésben, a belső nagytakarításban sokat segítenek az iskolában megtartott lelki napok, melyek során tanúságtételekkel nyújtanak példát a tanulóknak, tanártársaknak egyaránt. Arra törekednek, hogy a kisebbeket is minél jobban felkészítsék a húsvéti szertartásokra, hogy megértsék, ne csak kívülálló szemlélői legyenek a szent három nap történéseinek. A nevelés folyamatos és egységes voltát hangsúlyozza Görbe László piarista szerzetes, a budai Szent Margit Gimnázium igazgatója is, amikor a nagyböjti előkészületekről kérdezem. Az iskolába elsősorban a hívő, katolikus családok gyermekeit várják, de szeretettel fogadják a nem katolikus diákok jelentkezését, illetve olyan családok érdeklődését, amelyek gyermeküknek vallásos nevelést szeretnének biztosítani. Ugyanakkor figyelembe kell venniük, hogy a tanulók szüleinek nagy része az elmúlt század nyolcvanas éveiben nem járt hittanra. Olyan tizenhárom éves diákjaik is vannak, akik nem voltak elsőáldozók, vagy akik még nincsenek megkeresztelve. Ezért missziós feladatot is ellátnak, a gyerekeket az „első elemektől” kezdve kell megtanítaniuk a vallásosságra. A gimnáziumban az iskolai munka mellett a közös hit is összeköti a diákokat, a tanárokat és a szülőket. Mivel hitük megünneplését az iskolai élet szerves részének tartják, fontos számukra, hogy a tanulók részt vegyenek a közös szentmiséken, ahol mindig felhívják figyelmüket az adott időszak aktuális, egyházi ünnepeire. Folyik már a tanulók felkészítése az elsőáldozásra, a keresztelésre, a bérmálkozásra. Az elsőáldozóknak, a bérmálkozóknak külön lelki napot tartanak. Tudomásul kell venni, hogy alig van ép család, ezért a diákok lelki napja mellett külön lelki napot tartanak a szülőknek, hogy segítséget nyújtsanak a felmerülő problémáik kezeléséhez. Felhívják figyelmüket mindazokra a civilizációs ártalmakra, amelyek veszélyeztethetik gyermekeik harmonikus fejlődését. Hamvazószerdán közös szentmisét és hamvazkodást tartanak. Ekkor áldják meg az új keresztutat, amelyet Polgár Ildikó keramikusművész készített.
