Várad békességszerző vértanúja

A tizenegy órakor kezdődő szentmisén Böcskei László váradi megyés püspök köszöntötte Angelo Amatót, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusát, a főcelebránst, Erdő Péter bíborost, és felidézte Meszlényi Zoltán tavalyi esztergomi boldoggá avatását, amikor még nem sejtették, hogy hamarosan Nagyvárad is hasonló történelmi jelentőségű esemény színhelye lesz. A szertartáson részt vett többek között Ioan Robu bukaresti érsek, harmincnégy Kárpát-medencei püspök, de megjelentek a testvéregyházak vezetői, a magyar és román társadalmi, kulturális és politikai élet képviselői is. Miután P. Szőke János SDB posztulátor ismertette Bogdánffy Szilárd életútját, a XVI. Benedek pápa nevében eljáró Amato érsek felolvasta a boldoggá avatást jóváhagyó apostoli levelet. Eszerint: „Elfogadva testvérünk, mons. Böcskei László nagyváradi püspök és számos hívő kérését, miután megkaptuk a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának véleményezését, apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten Szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt, aki önzetlen áldozatkészséggel végezte lelkipásztori szolgálatát, és rövid időn belül hitének megvallásával életét áldozta Krisztusért, mostantól fogva boldognak tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák a jogban előírt helyeken és módon október 3-án.”

 

 Nyolcszáztizennyolc éve volt hasonló esemény

Nagyváradon: László király szentté avatása

Bogdánffy arcképének ünnepélyes leleplezését követően Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: „Ötvenhét éve várta ezt a napot az itteni katolikus közösség, a magyarság, várták mindazok, akik tudták vagy sejtették, hogy milyen szörnyű megpróbáltatás nehezedett az egyházra és a hívő emberekre a háború, majd a fanatikus kommunizmus nehéz és sötét évei alatt. Bogdánffy Szilárd boldoggá avatása megtöri az évtizedek hallgatásának csendjét… Kelet-Közép-Európában Szilárd püspök vértanúsága a remény forrása. Készen állt arra, hogy számot adjon reményünk-hitünk értelméről és alapjáról. Szenvedésével és halálával igazolta, hogy olyan örömre, olyan boldogságra kaptunk meghívást, ami nagyobb, mint ez a földi élet.” A bíboros zárásként hangsúlyozta: a vértanúk vére nem a keserűség emléke és a földi igazságszolgáltatás követelése, hanem a megbocsátás, a kiengesztelődés és az újjászületés ellenállhatatlan ereje. Magvetés a vértanúk vére, amelyből új hit, új élet és új remény fakad.”

Felajánláskor néhány fiatal Bogdánffy áldozatára utaló szimbolikus tárgyakat – könyvet, faragott keresztet, szögesdrótdarabot, rabruhát és húsvéti gyertyát – helyezett az oltár elé; a szentmise végén pedig megszólalt az új boldog tiszteletére írt himnusz. (A szertartásról készített összefoglalót november 7-én, 9 órakor tűzi műsorára a Duna Televízió, és még aznap délben a Duna II. Autonómia csatornán megismétlik.)

Az Új Ember szervezésében hetvenkét fős zarándokcsoport utazott ki az ünnepre Kuzmányi István minden részletre figyelő, értő irányításával, Vigyázó Miklós plébános lelkivezetésével. A csíksomlyói zarándoklatok közösségi élményét idéző nagyváradi „találkozót” partiumi portyázás előzte meg és követte – irodalmárok, istenkeresők és hitvallók nyomában… Érmindszent (Adyfalva) „mozdulatlan” falu a kietlen pusztaságban. Valószínűtlenül apró, inkább mesébe illő nádfedeles parasztházából indult Ady Endre felmérhetetlen jelentőségű irodalmi pályafutása. A házacska mellett idegenszerű hatást kelt az 1900-ban épült, „városi igénnyel” berendezett, kúriának nevezett-csúfolt lak. Fényképeknél, dokumentummásolatoknál hívebben tanúskodnak a ház messzire tekintő tulajdonosairól az ízléses, egyszerű bútorok, az üvegezett veranda fakult-kopott szecessziós járólapjai, a míves cserépkályha és a festett porcelán étkészlet… Újabb megálló a költő-politikus Kölcsey Ferenc szülőfaluja, a Himnuszt is ébresztő csöndes Sződemeter, majd következett Érsemjén: Kazinczy Ferenc írónyelvújító, Fráter Lóránd nótaszerző és Csiha Kálmán református püspök-publicista emlékháza. Ráadásnak pedig ott az aranyos Nagyszalonta. Legendás Csonka-tornya egyike a legkülönösebb, legmegindítóbb „irodalmi múzeumoknak”, öt szintjén Arany János tárgyi és szellemi hagyatékával. Csalóka építmény, ahogy már a neve is az. Csak fent, a legfelső emeletén állva derült ki: onnan nézve milyen távol a föld és milyen közel az ég.

Fotó: Pallós Tamás