Esterházy Miklós, akit a „Fényes” jelzővel is illettek, 1762-ben kezdte el a jelenlegi kastély építtetését osztrák mesterek közreműködésével. 1766-ban teljes pompájában valóra vált a hercegi álom. Ehhez tizenegymillió aranyforintra volt szükség. A kastély személyzete nyájas úrként emlékezett rá, vendégei szeretetre méltó házigazdaként ismerték. Miklós herceg az egyik legnagyobb művészetpártoló magyar főúr volt. A kastélyban helyett kapott egy képtár is. Legjelentősebb darabja, Raffaello Santi Esterházy-Madonnája ma a Szépművészeti Múzeumban látható. A herceg a zenét is pártolta. Haydn az ő szolgálatában töltötte alkotói korszakának nagy részét. A kastély legrangosabb vendége 1773-ban Mária Terézia volt.
1790-ben a kastélyegyüttes megálmodója elhunyt, s ezzel együtt a pompás napok sora is megszakadt. Az örökös, Esterházy Antal nem szerette a fényűző mesevilágot, nem szívesen költött a tündérpalotára. A kastély és a park néhány év múlva már alig emlékeztetett arra a fényűző épületre, ahol valaha a királynő is megszállt.
Az épület a második világháború idején élte legszomorúbb éveit. Berendezését széthordták, a tetőn keresztül évekig befolyt az eső, a födémszerkezet gerendái tönkrementek. Felújítása 1959-ben kezdődött el. A hatvanas-hetvenes években kedvelt turisztikai célponttá vált. Az utóbbi években azonban nem volt kérdéses, hogy Fényes Miklós hajdani lakhelye ismét felújításra szorul. A munkálatokat 2009 őszén kezdték meg. Az első ütemben elkészült a díszudvar és a díszterem A második ütemben várható egyebek között a főépületben lévő kínai lakkszoba restaurálása, a bábszínház helyreállítása, az új fogadóközpont építése, továbbá a kastély előtti út lesüllyesztése és díszburkolása.
(Képek: www.eszterhaza.hu)
