Az új harangot Erdő Péter bíboros, pálos konfráter a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomban megtartott szentmise keretében áldotta meg nagyböjt második vasárnapján. A szertartást a főpásztorral együtt mutatta be Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, Györfi Szabolcs prior és a rend több tagja. A bronzharang Tárnoki András Táncsics Mihály-díjas újságíró adományából készült Farkas Titusz öntőmester közreműködésével, Lengyelországban.
– Éveken át szinte karnyújtásnyira haladtam el a Sziklatemplom mellett, amikor a munkahelyemre utaztam – mondta el Tárnoki András az adományozás körülményeiről. – Olykor akarva-akaratlan odaképzeltem a Szűzanya szobrát úgy, ahogy Lourdes-ban áll az ottani „hegy” mélyedésében, s ahol sokszor imádkoztam előtte zarándokként és önkéntesként.
Immár hat éve, hogy elhatároztam, felállíttatok itt egy szirten álló, de lebegni látszó, ide illő Mária-szobrot. Tóth Dávid szobrászművész elkészített három változatot, amelyekből egy háromtagú zsűri egyhangúlag választotta ki a legmegfelelőbbet, egyben a legszebbet. A pálos rend és Gellérthegy országgyűlési képviselője magáévá tette a tervet, a statikus véleménye is kedvező volt a helyszínt illetően – így bekerült a dokumentáció a hivatalos ügymenetbe, s ott aztán „el is kallódott”.
Közben felvetődött bennem az egykori harangjáték újjáépítésének gondolata, de erről lebeszéltek a hozzáértők; ma már nem lehetne hallani a kis harangok szavát, annyira megnőtt a forgalom okozta zaj a budai Duna-parton, a pálos kolostor tornya előtt. Helyette egy szép hangú harangot ajánlottak, amelyhez hasonlón ki is próbáltuk a hangzást. Meglepetésünkre átjött a pesti oldalról egy fiatal pár a gyermekével meg egy fiatalember, hogy megnézzék: mi történt a pálosoknál – mivel a harangszó áthallatszott hozzájuk.
Remélem, a szobor felállítására is sor kerül majd. Az sem baj, ha nem élem meg a felszentelését – végrendeletem, amelyet a pálosoknál helyeztem el, szavatolja, hogy a kitárt kezű Mária megjelenjen a város lakói és az ide zarándoklók, köztük a turisták előtt.
A pálosok mélységes tisztelete – amely még a régi időkben született meg bennem Częstochowában – és a Szilatemplom varázsa, amely már a templom újbóli megnyitása napján magával ragadott, arra indított, hogy amit életem során megspóroltam italon, dohányon, ilyen-olyan kilengéseken – mivelhogy nem éltem ilyesmivel –, azt erre a célra adjam. Istennek hála nem volt szükség semmiféle gyűjtésre, egyetlen fillért sem kellett mástól kérnem.
Örömmel tölt el, hogy szívemhez közel álló, elkötelezett fiatalok egy csoportja felajánlotta: a szentelés idején – bár nem lehetnek jelen – megszólaltatják az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, amelyhez egyikük még zenét is komponált.
Azt már félve mondom el, hogy valaki felvetette: mi lenne, ha mindennap délután háromkor (is) megszólalna a harang, hirdetve Isten végtelen irgalmát, amelyet kiáraszt keresztényre, zsidóra, muszlimra – mindenkire. Így a sokat szenvedett Budapestnek, az egész országnak igazi ökumenikus harangja lehetne – mondta az adományozó.
A teremtett világ nagyszerűsége Istent, az Alkotót hirdeti – hangsúlyozta szentbeszédében Erdő Péter. Isten, Krisztus tevékenységében felmutatva, a történelemben is mindent elmond magáról. Ennek hirdetői az apostolok, ezt hirdeti maga az egyház, s ennek meghallgatására hív a harang is, amelynek ez a fő hivatása – fogalmazott a főpásztor. – Emlékeztessen a harang szava Krisztus üzenetére, amely néha távolból hangzik, de vonzó és átható, s felhívja a figyelmünket arra, hogy e krisztusi igazságra kell feltennünk életünket.
A bíboros végül Isten áldását kérte a pálos atyák életére, hogy apostoli munkájuk felvillantson valamit a világ előtt „abból a fényességből, amelybe Isten mindnyájunkat meghívott”.
A szentmise után a hívek közelről is megtekinthették a harangot, amelynek fölirata azt hirdeti: „A budapesti pálos kolostor egykori harangjai emlékére öntette a Magyar Pálos Rend a megszentelt élet évében, 2015-ben.” A fölirat mellett a pálos címer látható.
Fotó: Cser István
