A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek volt. A huszadik század első felében élt lengyel Fausztina Kowalska nővér látomásai ma már széles körben ismertek. Ezekben Kowalska nővér azt az üzenetet kapta Krisztustól, hogy szenteljenek ünnepet Isten irgalmasságának – s az ünnep az állandó kegyelem forrása, menedék és menekvés lesz minden ember, de főleg a szegény bűnösök számára. Ha imáinkban irgalmat kérünk magunknak és az egész világnak, már életünkben, de különösen halálunk óráján elnyerhetjük Isten irgalmát, mert az elhatalmasodó bűnnel szemben mindenkinek szüksége van a megújulásra. Ennek a tiszteleti formának az elterjedésében – mint Juliusz Janusz apostoli nuncius a konferenciát köszöntő beszédében hangsúlyozta – nagy szerepe volt II. János Pál pápának. Az ő példáját követve kezdeményezte Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, hogy világkongresszusok és konferenciák sorozata ünnepelje és hirdesse Isten irgalmasságát. A 2008 áprilisában, Rómában tartott első világkongresszus után 2011-ben Krakkóban kerül sor a következőre, idén pedig kontinensenként és országonként külön összejöveteleket tartanak. Antalóczy Lajos atya tizenkét évvel ezelőtt lefordíttatta Fausztina nővér naplóját, azóta hazánkban is növekszik azoknak a hívőknek a száma, akik hallgatnak Jézus felszólítására – mondta Katona István egri segédpüspök, a szervezőbizottság vezetője, s közölte azt is, hogy jövőre a magyarországi konferenciát májusban rendezik Józsefvárosban. Katona püspök egyben megköszönte valamennyi szervezőnek és résztvevőnek a munkáját, „akik minden fáradságot lelkesen, örömmel, nagy szakértelemmel vállaltak”. Annak idején Antalóczy atya kapta a megbízást, hogy az isteni irgalmasság tiszteletének terjesztését a krakkói magyar kápolna megvalósításával is elősegítse. Halála után Katona István püspök vette át a feladatot. Eddig négyezer magyarországi hívő jelentkezett az Isteni Irgalmasság Apostoli Társulatba, melyet 1996-ban hívott életre Krakkóban Franciszek Macharski bíboros. Minőségileg változik meg annak az embernek az élete, aki egyszer is átéli, mit jelent Jézus irgalmában bízni. „Az ember a boldogságát, a világ a békéjét irgalmasság nélkül nem találhatja meg” – figyelmeztetett II. János Pál pápa. Isten nem távoli, misztikus lény, hanem mindig velünk van és segít rajtunk, ha rá hagyatkozunk, és bízunk benne – mondta Lesznik Angéla. Hogy mit jelent az irgalmasság? – vette át a szót Bánki Angéla. – Bűnünk Isten számára csupán egy tüzes serpenyőbe hulló vízcsepp, idézte Kis Szent Terézt.A pápa szavai csengtek a fülemben, amikor a szentmise és az irgalmasság rózsafüzérének elmondása után egy-egy gyöngyvirágcsokorral a kezünkben elindultunk az Országos Onkológiai Intézet kápolnájából, hogy Fausztina nővér ereklyéjét a krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébánia Szent Mónika-imaközösségének tagjaival, gyalogos zarándokmenetben a Szent Imre-templomba vigyük. Jézus szeretetének példáját követve nyújtanak segítő kezet a testi és lelki ínségben szenvedőknek, a peremre szorult, mélyszegénységben élő családoknak, idős embereknek a józsefvárosi plébánia tanúságtevő munkatársai. A mai társadalomra jellemző „zavaros spirituális háttérben” egyre több fiatal keres kapaszkodót a nappali és az éjszakai imavonalukban. Az imádság fontosságáról beszélt tanúságtételében az idős józsefvárosi pap, Futó Károly atya is. Az önzetlen, önkéntes szeretetben határozta meg az irgalmasság fogalmát Beer Miklós váci püspök is. Amikor ilyen nyomorúságban van az ország, ne a saját érdekeinket keressük, hanem próbáljuk felkarolni a bajba jutott családokat, segíteni a testi-lelki szegénységben élő kistestvéreinket, mert az irgalmasság az egyetlen reményünk – szólította fel a konferencia résztvevőit a püspök. Video-üzenetben köszöntötte a konferenciát Christoph Schönborn bíboros, az irgalmasság- kongresszusok elnöke. Kiemelte, hogy „az irgalmasság és az igazság a valóságban ölelkeznek össze. Az irgalmasság a „hatalmasokat letaszítja trónjukról”, így adva meg nekik „igazi” helyüket, hogy ily módon növekedjenek, s felemeli az alázatosakat. Nagy érdeklődéssel kísért előadásában Erdő Péter bíboros az isteni irgalmasság üzenetének rendkívüli aktualitását emelte ki. Hangsúlyozta, hogy manapság a közgondolkodás nem tud mit kezdeni a bűnnel. „Csakhogy a bűn személyes dolog, mégpedig nemcsak az elkövető részéről személyes cselekedet, hanem alapvetően, szükségszerűen és mindig személyes viszonyokat érint. Sérti az elkövető és Isten közötti személyes kapcsolatot, de sérthet egy másik embert is. A bűn veszélyeztetheti a közösség, a társadalom életét, a bűnnel okozott kár jóvátételre szorulhat. Nem kell elvetnünk a Büntető Törvénykönyvet csak azért, mert keresztények vagyunk. A társadalomnak joga, esetenként kötelessége is önmagának, különösen pedig leggyengébb tagjainak a védelme. Közép- és Kelet-Európában, vagyis abban a régióban, ahol élünk, különösen is kemény volt a történelem. Egész népek vagy embercsoportok kiirtása, egy egész társadalom összes anyagi javainak államosítása és más ehhez hasonló tettek egyszerűen nem tehetők jóvá emberi eszközökkel. Ezért aztán a mi tájainkon különösen is világos, hogy irgalom nélkül, Isten irgalma és az emberi megbocsátás nélkül normális közösségi együttélés, békés közös jövő nem lehetséges. Az irgalmasságnak más jelentése is van. A segítő szeretet formájában is megjelenik” – hangsúlyozta a bíboros. A konferencián előadást tartott az irgalmasság-kongresszusok főkoordinátora, Patrice Chocholski is, aki ebből az alkalomból dedikálta az Új Ember Kiadónál nemrégiben megjelent könyvét. A konferenciát záró szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt.
