A Bölcsesség könyve valószínűleg Alexandriában született. Itt az I. században jelentős zsidó népesség élt, amelyre nagy hatással volt a görög kultúra. A szerző kettős célt tűzött maga elé. Egyrészt közvetíteni akart a két világ között, másrészt arra figyelmeztette a hellenizálódó zsidókat, hogy ne távolodjanak el őseik hitétől. A firenzei Teológiai Egyetem ószövetségi szentírásmagyarázat-tanára első tanulmányában például azt vizsgálta, hogy a Lélekről szóló, mélyen biblikus tanítást a könyv szerzője miként értelmezte újra a sztoikus filozófia fényében.
Így kerül a Lélek egyetemes jelenlétéhez annak világkormányzó funkciója is. A hellenisztikus világban nagyra tartották a barátságot, ezért a bölcsességgel való, hagyományosan ószövetségi jegyesi viszony mellé ez is odakerült. A kozmoszról szóló tanításában ugyanakkor a Bölcsesség könyve szembehelyezkedik a görögök negatív valóságszemléletével. A kozmoszt „elsősorban történelmi létében szemléli”, rámutatva, hogy mindaz, ami létezik, szoros kapcsolatban van Istennel, így eszköze lehet az üdvösségnek.
Két kérdéskörrel hosszabban is foglalkozik a Bölcsesség könyve szerzője. Felfogásában az „istentelenek” azok a zsidók, akik „a görög életvitel által kínált csábítóbb lehetőségek után futva elhagyták hitüket”. Ők azt vallják, hogy az élet értelmetlen, tehát élvezni kell. Ezzel helyezi szembe az Isten ismeretét, mely által az ember elnyerheti a „tiszta lelkek jutalmát”. A bálványimádást elítélő rész ugyanakkor az Ószövetség leghosszabb ilyen témájú szakasza. A halottak vagy az uralkodók kultuszát egyaránt helytelennek tartja. A bálványimádó balgán azt gondolja, hogy az élet csak játék. A szerző itt emlékezteti a zsidókat a „közölhetetlen név” – ez a kifejezés egyedülálló a Bibliában –, vagyis Isten jelenlétére. A bálványimádás nem más, mint Isten teremtő tevékenységének a karikatúrája.
Luca Mazzinghi tanulmányai arra is rámutatnak, hogy az Ószövetség legfiatalabb könyve a mai ember számára is megszívlelendő tanításokat tartalmaz.
(A Bölcsesség szikrái. Luca Mazzinghi tanulmányai. Studia Biblica Athanasiana 15. Szerk.: Xeravits Géza és Szabó Xavér OFM, 2014)
