Máté evangéliumát az egyházi jelzővel is szokták illetni, joggal. Ezzel is összefügg az egyik legizgalmasabb kérdés: milyen kapcsolat van az egyház és a mennyek országa kifejezés között. Vajon Isten országa csak a végidőben valósul meg, vagy már elkezdődött? A szerző hangsúlyozza, hogy a teljes szétválasztás és a teljes azonosítás között kellene megtalálni az egyensúlyt. Annyi azonban bizonyos, hogy a mennyek országa csak az ítélet megvalósulása után jön el a maga teljességében. Ez utóbbi gondolat Máténál kiemelt jelentőséggel bír: legyetek éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát!
A tanító Krisztus képe Máté evangéliumában összekapcsolódik azzal az állítással, hogy az igaz Izrael a keresztény egyház. S ezen a ponton ismét felmerül egy lényeges kérdés. Vajon az az evangélista, aki többször is emlékeztet a törvény fontosságára, aki szemmel láthatóan zsidó-keresztény közösségnek ír, miért fogalmaz meg olyan durva kritikát, mely Izrael teljes elutasításának gondolatához közelít? A válasz talán a hegyi beszéd antitéziseiben rejlik: Krisztus megtartja, ugyanakkor átértelmezi és pontosítja a törvényt, ezáltal mutatva utat a Máté korabeli egyház számára is. Ám Krisztus nem kizárólag Izrael tanítója. Erre utalnak a misszióval összefüggésbe hozható részek, melyek az örömhír egyetemességére hívják fel a figyelmet.
Máté a keresztény tanító mintája. E kötet is segíthet, hogy tanításai valóban eljussanak hozzánk.
(Josef Ernst: Máté – Egy teológus portréja. Kairosz Kiadó, 2012)
A kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltjában
