Fotó: Lambert Attila
Süllei László, a templom plébánosa köszöntötte a közösség megjelent – közel hatszáz – tagját, akik az ország különféle településeiről érkeztek a fővárosba. Megemlékezett a huszonöt évvel ezelőtti megalakulásról és Róna Gábor jezsuita szerzetesről, aki kezdettől lelkivezetője volt a közösségnek. A Mátyás-templom plébánosa megköszönte a jubileumi találkozó szervezőinek munkáját, s a hely szelleméhez méltóan felidézett néhány mozzanatot a koronázótemplom történetéből, és emlékeztetett történelmünk nagyjaira, köztük Mindszenty József bíborosra, aki szintén sok szálon kötődött e történelmi helyhez. Süllei László a jubileumi találkozó alkalmából Szent Ágoston Vallomások című művét idézte, azt a részt, amikor a szerző a megtérés előtti, bűnös életéről vall, és édesanyjára, Szent Mónikára emlékezik: „anyám több könnyet sírt el színed előtt érettem, mint amennyit az anyák gyermekük temetésével szoktak ontani. Sírt, mert látta, hogy halott vagyok azon hit és vallásos szellem részére, amely őbenne a te ajándékod volt, s te, Uram, meghallgattad őt”. A plébános rámutatott, hogy a „Mit tegyünk?” kérdése minden korban és minden nehézségben felvetődik, s a megfelelő választ megadni csak az Urat szolgáló lelkülettel lehet.
A köszöntő után e szolgáló lelkület szellemében a rózsafüzér imádság következett, s megteltek a kis lapokra írt személyes fohászokkal a kosarak is, amelyeket a szentmisében elhangzó könyörgésekhez kapcsolódva az oltárnál helyeztek el.
A találkozó hálaadó szentmisével folytatódott, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be. A főpásztor homíliájában hangsúlyozta: ahogy Szent Ágoston édesanyja, Szent Mónika fiának megtéréséért imádkozott, és később is imával és szeretettel kísérte Ágoston életútját, úgy imádkoznak a hívő magyar édesanyák is gyermekeikért, családjukért, egész népünkért.
– Ebben az elkötelezettségben a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége olyan hivatást tölt be, amely nemcsak időszerű, de prófétai erejű, és hitem szerint nélkülözhetetlen Egyházunk és népünk számára – folytatta Erdő Péter. – Hisszük, hogy az anyaság a másokért, az emberi közösségért vállalt áldozat és felelősség legtisztább képe és összefoglalása. A család pedig az az emberi közösség, amely biztosan jelen van a teremtő és megváltó Isten tervében. Ez a legnagyszerűbb színhelye az emberi fejlődésnek, a szeretet kultúrája kialakulásának. Nem csupán arról van szó tehát, hogy az emberi életet tovább kell adni, de azt is tovább kell adni, sőt magasabb szintre kell emelni, ami az emberben a legnemesebb: a kommunikációnak, a gondolatok és igaz érzések cseréjének, a segítőkész szeretetnek a kultúráját – mondta a bíboros.
A Szent Mónika közösség jubileumi találkozója kora délután Róna Gábor atya öccse, László emlékező szavaival folytatódott, aki a közösségalapító jezsuita szerzetes életéről és bátor tetteiről beszélt. Ezt követte Kürtösi Krisztiánnak, a közösség jelenlegi lelkivezetőjének elmélkedése, majd tanúságtételekkel folytatódott a nap.
Egy székesfehérvári édesanya, Andrea elmesélte egy nő történetét, akinek a gyerekkorát mindkét nagymamája részéről a keresztény hitre vezető szeretet övezte, s aki iskolásként, a KISZ-be belépve nagyot fordult: karácsonykor már templomba se akart menni, hiába kérlelték a szülei. Huszonnégy évesen, egy abortuszon túl, és Istent megvető életet élve a házasságkötése előtt mégis gyónáshoz járult, majd családanya lett, s tíz évvel ezelőtt valaki elhívta egy Szent Mónika közösségbe. Egy másik helyen hamarosan maga is közösséget alapított. – Ez a nő én vagyok – mondta a jelenlévők megdöbbenésére Andrea.
Egy másik történet arról szólt, hogy sohasem késő megtérni. Ibolya jelenleg a pécsi Jézus Szíve-plébánia közösségéhez tartozik. Másfél évvel ezelőtt szólította meg Isten, addig még templom közelében sem járt. Szülei nem voltak vallásosak, és hozzászokott, hogy a problémáit saját erejéből oldja meg. Közel ötvenkilenc évesen azonban valahogy úgy érezte, az életét nem képes folytatni, segítségre van szüksége, és ezt a segítséget a Jézus Szíve-plébánián találta meg. – Tépelődő, aggódó lélek voltam, s most hálás vagyok az Úrnak, hogy ennek vége – vallotta lelkesen az asszony. – Isten mindenhez erőt ad, vele ébredek, vele fekszem, és azt gondolom, hit nélkül nincs is élet! – mondta.
Ezen a délutáni alkalmon nagy tapsot kapott egy dédnagymama is, aki huszonnyolc unokával büszkélkedhet, valamint a váci „mónikás” csoport tagjai, akik az első hazai közösségalapításnál bábáskodó kalocsai édesanyák számára emlékgyertyát adományoztak.
A tanúságtételek után Tardy László karnagy orgonajátéka, majd szentségimádás következett. A találkozón bemutatták a közösség huszonöt éves történetét és Róna Gábor atya emlékét megörökítő könyvet.
A múlt század második felében az Actio Catholica madridi gyűlésén egy édesanya felvetette a kérdést: „Mit tehetünk mi, édesanyák, hogy gyermekeink ne veszítsék el a hitüket?”
Válaszul többen elhatározták, hogy naponta buzgón imádkoznak nemcsak a saját, hanem minden édesanya gyermekének hitéért, és a hét egy napján a templomban is elmondják imájukat.
A kis közösséghez mind több édesanya csatlakozott, és 1987-ben megkapták a madridi bíboros érsek hivatalos jóváhagyását. Szent Mónikát, Szent Ágoston püspök édesanyját választották eszményképül.
Az ima a világ más országaiba is eljutott, és egyre terjed. Magyarországra Róna Gábor jezsuita szerzetes hozta el ennek a közösségnek a hírét, és a kalocsai édesanyák kérésére a madridi alapítás után öt évvel, 1992. augusztus 27-én alakult meg a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közösségének első csoportja, Gábor atya lelki vezetésével.
Az Egyház hivatalos jóváhagyását 2009-ben kapták meg. Fővédnökük Erdő Péter bíboros, prímás.
A közösségnek mindenki tagja lehet, aki vállalja, hogy az otthonában mindennap imádkozik egy meghatározott imát, és hetente egyszer az Oltáriszentség előtt is. A megalakult csoportok általában havonta egyszer igénylik a közös szentmisén való imát is.
Róna Gábor halála után, 2016-tól Kürtösi Krisztián atya lett a közösség lelki vezetője. Az édesanyák évente kétszer országos találkozót szerveznek, legközelebb május 12-én a bátaszéki Nagyboldogasszony-templomban.
