A Duna azonban hallgat, őrzi titkait. Pálos Frigyes prépost, őrkanonok és művészettörténész a székesegyházi kincstár és egyházmegyei gyűjtemény igazgatója azonban szívesen mesél Vácról. Szellemi és művészettörténeti kincsek iránti szeretete, felelősségérzete tiszteletre méltó. Magatartása követendő példaként áll előttünk. Ő ismertet meg bennünket Vác és az egyházmegye történelmével, értékeivel. A váci egyházmegyét minden bizonnyal Szent István alapította az 1030-as években. I. Géza király, Szent László bátyja, a győzelmet hozó mogyoródi csata után fogadalomból építtette a város első székesegyházát a romanika stílusában 1074-ben. Helyén ma is templom áll, a barátok templomának is nevezett ferences istenháza. Mellé építették Vác várát is. Ez a rész képezte az akkori város magját. Géza királyt ide temették el, a templom pedig a tatárjárásig állt.
Géza halála után testvére, Szent László szívén viselte a váci székesegyház és az egyházmegye sorsát. Iskolákat létesített, a váci káptalan is ekkor alakult. 1241 fekete vasárnapján a tatárok megtámadták a várost. Rogerius mester erről is ír Siralmas énekében, melyben a tatárok magyarországi pusztításáról számol be. E szerint Boleszló váci püspök ebben az időben a királyi családot menekítette, ezért nem tartózkodott a városban. A tatárok elől a káptalan a hívekkel együtt a székesegyházba menekült. Az ellenség rájuk gyújtotta azt, és mindannyian bennégtek. A székesegyház és a környező kanonoki épületek is a tűz martalékává váltak. Akik nem a templomban kerestek menedéket, azokat a tatárok kardélre hányták. A tatárdúlás előtti virágzó Vác a földdel lett egyenlővé.
Mivel a lakosság szinte teljesen elpusztult, IV. Béla német nyelvű telepeseket hozatott a város akkori északi részébe. Itt jött létre a középkori Vác főtere, amely ma is a város középpontja. Felépítették a Szent Mihály-templomot – feltárt romjai láthatók a téren. A székesegyház is újjáépült ekkor. Az Anjouk idején gótikus templomot építettek, de nem tudjuk, milyen lehetett. Így érte meg a város a reneszánsz kort, melynek nagy tudású, humanista püspöke Báthory Miklós volt. Báthory Firenzében tett szert műveltségére. Mátyás királyhoz vérségi és szellemi rokonság fűzte. Könyvtárat alapított és gyarapított – halálának ötszázadik évfordulóját kiállítással ünnepelte a város és a gyűjtemény. 2006-tól 2008-ig volt látható a Báthory Miklós-emlékanyag. A törökök uralma alatt a város arca ismét megváltozott. A reneszánsz kori vázból nem sok maradt. A romantikában épült székesegyházat a tatár tette tönkre, a reneszánsz kori csodálatos építményt – amely a budai és a visegrádi palota pompájával vetekedett – a török dúlta föl. Töredékek maradtak csak belőle. A váci püspökök – akárcsak az esztergomi érsekek – Nagyszombatból irányították az egyházmegyét. Katolikus pap nem volt ekkor Vácon. A Szent Mihály-templomot mintegy száz esztendejig a protestánsok használták, akik a törökkel valamiképpen ki tudtak egyezni.
Amikor a török kiverése után, a felszabadító sereggel együtt Kéry János püspök 1686-ban a városba jött, csak romokat talált. Vak Bottyán lett ekkor a város parancsnoka. Kéry azonban nem sokáig maradhatott. Érkezte után öt hónappal a törökök Buda felől ismét betörtek a városba, ő pedig a Pozsony melletti Máriavölgybe menekült. Kéry püspököt annyira megviselte az átélt nyomorúság, hogy egy évre rá meg is halt. A következő főpásztorok szintén romok közé jöttek. Az első püspök, akinek már nem kellett a török veszélytől félnie, Dvornikovich Mihály volt. Állt mellette egy igen tehetséges helynök, Berkes András, aki segítette az egyházmegye ügyeinek rendbetételében. Az 1700-as évek elején a Rákóczi szabadságharc gyújtotta föl a várost, majd pedig pestisjárványok követték egymást. 1718-ban gróf Althann Frigyes Mihály, egy tehetséges fiatalember lett a püspök. Az ő idejében emelkedett fel újra a város és az egyházmegye. Akkor alakult ki az a barokk Vác, amelyet ma is ünneplünk. Althann később bíboros lett, az uralkodó pedig nápolyi alkirállyá tette meg. Tíz éven keresztül Nápolyból irányította az egyházmegye életét. Berkes András pedig, akit püspökké szentelt, naponta küldte neki a jelentéseit. Ebből a távolságból is a város gondos pásztora volt. Szigorúan meghagyta, hogy a Vácra települő ferences barátok ne építsenek a reneszánsz székesegyház romjaira, ám a ferencesek nem engedelmeskedtek. Így épült fel a ma is álló barátok temploma.
Althann püspök mellett a korszak másik jelentős alakja Migazzi Kristóf bíboros volt. Nagy kőtárral rendelkezett, amely nemcsak a reneszánsz kori köveket, hanem római, az egykori Pannonia emlékeit is őrizte. Migazzi az épülő új (a mai) székesegyházba beépítette a reneszánsz emlékköveket is. Így őt nevezhetjük talán az első műemlékvédőnek, aki átmentette egy letűnt korszak értékeit az új számára. „Házad ékességéért a buzgóság emészt” – ezt a zsoltármondatot Vác minden püspöke magáénak vallotta. Évszázadok hosszú sora alatt sok kincs került az egyházmegye tulajdonába – a város mecénás szemléletű főpásztorainak köszönhetően is. A székesegyházi kincstár és egyházmegyei gyűjtemény mindazt őrzi, ami a történelmi viszontagságok közepette megmaradt. A gyűjtemény „elődjét”, a kincstárat Csáky Károly Emmánuel püspök alapította 1900-ban. A helyiséget még Migazzi létesítette a székesegyház sekrestyéje fölött. Falára ezt a zsoltármondatot írták: „Szeretem a te házad ékességét és dicsőséged lakóhelyét.”
A gyűjtemény nagy része főként barokk kori: textíliák, ötvöstárgyak, szobrok. A Migazzi- féle reneszánsz kőanyag és a Báthory Madonna-szobor ma a Nemzeti Múzeumban látható – Kálmánházy püspök adományaként. A Madonnaszobor, amely csodával határos módon átvészelte a török dúlást, a város gyönyörű kincse volt. Másolata jelenleg megtekinthető a gyűjteményben. A gyűjtemény anyaga annak ellenére gazdag, hogy a török időkből sajnos szinte semmi sincs. Három gótikus kehely tanúskodik a török előtti időkről. Közülük a leghíresebb és legszebb az ecsegi kehely. A középkor emlékeihez tartozik még két faragott címerkő, az egyik 1485-ből, a másik 1483-ból. Mindkettő a nagy humanista püspök, a fent említett Báthory Miklós címerével. Fotókon őrzi a gyűjtemény a reneszánsz székesegyház bábos oszlopait és két oszlopot Ulászló címerével.
1990-ben az államosított épületeket az egyház visszakapta. A nagypréposti palotát is, ahol a gyűjtemény helyet kapott. A jelenlegi múzeum a Csáky Károly-féle kincstár és a püspökség anyagából áll. A gyűjtemény e hónap 2-án nyílt új tárlata a Templomok és műkincsek a váci egyházmegyében az Árpád-kortól a reneszánszon át napjainkig címet viseli. A gyönyörű és gazdag képanyag több termen át mutatja be az egyházmegyében lévő középkori templomokat. A kiállítás másik része a XIX. századtól kezdve valamennyi püspök portréját feltünteti, bemutatva a főpásztorok tevékenységét is. Kitűnik ebből, hogy minden püspök a maga lehetősége szerint épített. Dúlhatott tatár, török, világháború vagy gazdasági világválság. A hívek lelkesedése, a püspökök gondos munkája, mecénás tevékenysége csodákra volt képes. A jelenlegi hazai viszonyok között gyűjteményt, illetve mindig friss és igényesen szép tárlatot fenntartani nem könnyű feladat. Hozzáértő, lelkes szakemberek munkája, mecénás szellemű püspök és érdeklődő közönség szükséges hozzá Az első kettővel Vác rendelkezik. A többi rajtunk múlik, akiknek készítették.
