A Sumonyi Zoltán által versbe formált páli levelek alapján írt dalokat citeraszó mellett a zeneszerző adta elő, akkor még egyedül Halmos Béla érzékeny brácsajátéka kísérte. A mostani változat új hangszerelésben, ízig-vérig XXI. századi hangzással szólal meg, ugyanis az alkotókhoz csatlakozott a (például) Petőfit s a magyar népzenét a rock and roll felől újra felfedező és magával ragadó szájharmonika-virtuóz, Ferenczi György és vele „persze” a Rackajam együttes.
A Pál apostol-lemez bemutató koncertje október 2-án lesz a Művészetek Palotájában. Az est második felében felhangzik – szintén új hangszerelésben – A teljesség felé című Weöres Sándor-meditációsorozat is. Ez a rész szintén ritka pillanatokat ígér, hiszen az említettek mellett többek között olyan művészek zenélnek-énekelnek majd együtt a színpadon, mint Bognár Szilvia, Palya Bea, Sebestyén Márta, Sebő Ferenc vagy Szalóki Ági.
A Pál apostol-dalok a kilencvenes évek elején, „elsőre” sem hagytak hiányérzetet – például bennem. Kíváncsiságomtól hajtva hát felkerestem Gryllus Dánielt, hogy az új előadásról kérdezzem: honnan jött az ötlet? „Magamtól talán eszembe sem jutott volna – feleli. – Mondhatni, örömteli ajándékként kaptam, például azt is, hogy Ferenczi Gyuriék bekapcsolódtak. Bélával húsz év alatt több százszor játszottuk. Egyszer aztán, amikor ő nem ért rá, Gyuri felvetette, hogy részt venne az előadásban. Ez nagyon jólesett. Aztán már én hívtam harmadiknak. Később jött Gyuri az ötlettel, hogy ő az egész Rackát hozná, mert milyen érdekes volna az a hangzás, próbáljuk ki. Azóta már templomi és börtönkoncertet egyaránt tartottunk, s az idő most ért el oda, hogy a dalokat ebben az új formában is rögzítsük lemezen. Egyébként Béla is sokkal többet tesz hozzá ma a művészetéből, díszítéstechnikájából, mint annak idején, amikor egyetlen kísérő szólamként játszott.”
Több száz előadás… Papok-lelkészek közt is párját ritkítaná, aki ennyiszer végigmondaná-énekelné-elmélkedné Szent Pál szövegeit, még ha költői átdolgozásban is. Gryllus Dániel megvallja: nem színésztípus, esze ágában sincs, hogy „eljátssza” Pál apostolt. Mégis óhatatlanul belebújt a levelek szerzőjének belső világába. Vajon melyik tulajdonsága ragadta meg a leginkább?
„Talán az alkalmazkodni tudása. Fantasztikus érzéke volt ahhoz, hogy tudta, mikor kell az asztalra csapni, mikor kell gyöngéden, szeretettel megszólalni, és a kettőnek az átmenetét is jól ismerte. Tudta, mikor van olyan helyzet, amikor nem személyesen, hanem »tanulmányjelleggel «, higgadtan kell megnyilatkozni, mikor kell agitálni, és mikor kell feltartani a két kezét, és azt mondani: »Uram, a te döntésedre várok.« S eközben mindig használta azokat a lehetőségeket, amelyek római polgár voltából, kulturális sokszínűségéből adódtak, és sokak nyelvén volt képes beszélni.”
Az új CD a Pál apostol – Utazás téren, időn és hangokon át című könyv részeként lát napvilágot, melynek főszereplője szintén a népek apostola. A Süveges Gergő szerkesztette kötet interjúiban szakértők – köztük a koncertek vallás- és kultúrtörténeti előadói, például Cseri Kálmán, Fabiny Tamás, Jankovics Marcell vagy Jelenits István – szólnak Pál apostol életéről, szerteágazó hatásáról. A könyv emellett bemutatja a húsz évvel ezelőtti és a mostani lemez megszületését, s az alkotók, a zenészek személyes érintettségükről is vallanak.
Hogy esett a választás Gergőre? – kérdezem Gryllus Dánielt. „Azt gondoltam, olyat kérjünk meg, aki megtalálja a hangot a lelkészekkel, tudósokkal, de a rockerekkel is. Fontos volt a szakmai felkészültség, a lelki ráhangolódás készsége, a téma iránti fogékonyság, és persze személyes ismeretségünk is, a korábbi közös fellépések, élmények.”
Gergő igent mondott a felkérésre, én pedig közös művük megjelenésének küszöbén azt tudakoltam tőle: a Dániel által körvonalazott alapötlet nyomán vajon hogy látott munkához? „Az a megoldás jutott eszembe, hogy különböző nézőpontokból kellene körbejárni a témát, valahogy úgy, mint az indiai történetben a tudósok, akik az elefántot körbetapogatják: mindenki valami mást fog meg, s a végén kialakul valamiféle összkép. Elég hamar készen lett a lista, hogy milyen szempontok alapján lenne érdemes vizsgálni Pál apostolt. Fontosnak éreztem, hogy a teológia mellett legyen benne művészettörténet, irodalom, zene, filozófia, pszichológia, s arra is kérdezzünk rá, a zsidók hogyan tekintenek Pálra. Abban is biztos voltam, hogy valamennyi alkotónak meg kell szólalnia a könyvben.”
Nem titok: Gergő teológiát is tanult, de annyira intenzíven talán akkor sem mélyült el a témában, mint most. „Az egyetemen célzottan nem foglalkoztunk az ő alakjával – mondja. – A leveleivel igen, de a személye nem volt a középpontban. Úgyhogy páratlan szellemi élmény és intellektuális kaland volt az a néhány hónap, amíg a könyvön dolgoztam. Az ismert alapokon kívül (Tarzusz, kettős identitása, utazásai, a közösségek szervezése, mártírhalála) az interjúkban felbukkanó összes új szempont nagyon izgalmas és inspiráló volt. Például amit Jelenits István mondott az irodalmi előképekről és sajátosságokról, vagy amit Köves Slomó rabbi fogalmazott meg a zsidók szempontjairól, az egészen új volt számomra. Ahogy az is, amit Pál Feri mondott a megtérésről – Saul kapcsán, de általános érvénnyel; és izgalmas volt szembesülni azzal a gazdagsággal is, amit Baán László és Mizsei Zoltán a képzőművészet, illetve a zene oldaláról feltárt.”
Beszélgetésünk végén az is kiderül: még Gergő sem hallotta az új életre kelt Pál apostol-dalokat. Lehet, hogy a bemutató koncerten találkozunk…
fotó: Lajtos István
