Próféta volt. S igazi prófétaként az igazat képviselte és hirdette. Aháb király idejében, a Krisztus előtti IX. században kiállt a hamis próféták ellen. Nem volt megalkuvó. Még akkor sem, amikor a királynő haragja miatt élete veszélybe került. Vállalta az igaz hit és az igaz ügy képviseletét – minden körülmények között. Kitartásáért – mivel nem sántikált kétfelé (1Kir 18,20), amint kortársai közül oly sokan megtették – Isten megjutalmazta, aminek kimagasló jele, hogy csodatévő erővel is felruházta.
Értéket képviselt. Olyan értéket, amelyet a kereszténység is alaptanításnak tekint. Illés életében ez egyrészt a hitben való állhatatosság terén nyilvánult meg, másrészt pedig a szeretet cselekedeteinek gyakorlásában. A hit terén szembeszállt korának bálványimádóival, és Isten segítségével, aki a mennyből tüzet küldött, legyőzte őket. Szeretetből fakadó tetteivel másokat is erre buzdított, és az Úr segítségével kenyeret szaporított, halottat támasztott fel. Mindezeket az értékeket nem tartotta meg magának, hanem át tudta adni tanítványának és utódjának, Elizeusnak (akit az ikonokon vele együtt szoktak ábrázolni).
Célba ért. Az egyik ének így mondja el ezt: „Tüzes szekéren, mint a szélvész szárnyain emelkedvén, isteni ihletettségű próféta, ma tartod dicsőséges mennybemeneteledet.” Az utókor talán ezt a költők által is megénekelt eseményt ismeri leginkább Szent Illés életéből. Hitünk szempontjából azonban ez az esemény többet jelent egy csodánál: az ember megdicsőülését jelzi előre. Vagyis azt, hogy testestől- lelkestől mi is a mennyei dicsőség várományosai vagyunk. Nem egyszerű azonban a célba jutás: tüzes szekér kellett hozzá még a nagy prófétának is!
Illés próféta példaként áll előttünk. Egyrészt: bárhol tartunk is életünkben, mindig Krisztus Urunkra tekintsünk. Másrészt: ne hódoljunk be korunk bálványimádóinak és bálványimádó áramlatainak. Harmadrészt: nézzünk előre, s életünket annak fényében éljük, hogy végső célunk az Isten országába való eljutás. Mindehhez pedig liturgikus énekünkkel kérhetünk segítséget: „Krisztus hirdetője és prófétája, ki az isteni felség királyi székétől sohasem távozol, és a magasságában az Úr színe előtt állván a betegségekben szenvedőknek bajait enyhíted és a világra áldást árasztasz, mint világszerte dicsőített nagy próféta, könyörögj a mi lelkünk üdvösségéért!”