Megújul a templom oldalában lévő épület, amelyben régészeti leletek vannak, így megtekinthetővé válnak majd az egykori szabócéh által épített gótikus Szent Anna-kápolna alapfalai és korabeli bélyeges téglákkal burkolt belső része.
A gyöngyösi egyházművészeti kincstár hazánk második legnagyobb egyházi gyűjteménye. Az 1699-es karlócai béke előtt készült húsz ötvöstárgyat (kelyhet, monstranciát, ereklyetartót, turibulumot), valamint a mohácsi vész előtti tizenkét ötvösmunkát őriznek itt. A Gyöngyöst pusztító számos tűzvész ellenére a kincstárban félezer éves könyvek, miseruhák és faszobrok maradtak meg épen.
Az ötvöstárgyakat a szovjetek 1944-es betörése előtt néhány órával hárman elrejtették, és esküt tettek, hogy mindaddig megőrzik a rejtekhely titkát, míg idegen megszállók vannak az országban. A titok utolsó őrzője hazánk megszállása miatt csak 1967-ben, pár nappal a halála előtt árulta el az akkori plébánosnak, hol vannak a kincsek.
A gyöngyös-felsővárosi római katolikus egyházközség az észak-magyarországi regionális operatív program keretében nemrég 234 millió forint vissza nem térítendő
támogatást nyert el. A Szent Bertalan-templom turisztikai fejlesztése az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A beruházás révén a kincstár éves látogatószámát nyolc-kilenc ezerről negyvenezerre szeretnék növelni. Az egyházművészeti kincstár a felújítás idejére a Szent Bertalan-templom északi karzatára költözik.
