Fotó: Merényi Zita
A Rózsafüzér Királynéja-templom 1912 és 1915 között épült Hofhauser Antal tervei szerint neogótikus stílusban. Csernoch János hercegprímás 1915. október 3-án szentelte fel mint a Rózsafüzér Királynéja országos szentélyét. A plébánia 1919-ben jött létre. A lelkipásztori feladatokat 1951-ig a domonkos atyák látták el, majd 1989-ig egyházmegyés papok szolgáltak a templomban. A rendszerváltás után 2007-ig a templom ismét a Domonkos-rendhez került, 2007 augusztusa óta pedig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik. Egy nagy tűz miatt 1997-ben teljesen kiégett az orgona és a környéke; a jelentős károkat szenvedett épületet életveszélyessé nyilvánították, és használaton kívül helyezték. A Rózsafüzér Királynéja- templomot 2008-ban felújították, Erdő Péter bíboros 2009-ben szentelte fel ismét.
„Boldog az a nép, mely tud ünnepelni! – köszöntötte Erdő Péter a megjelenteket. – Ahhoz, hogy együtt ünnepelhessünk, közösséggé kell válnunk, és a Szentlélek által kapott feladatokat is közösségben kell elvégeznünk.”
„A plébánia a II. vatikáni zsinat szerint a hívek közössége, amelyet egy papra bíznak mint saját pásztorára, hogy a püspök vezetése alatt gondozza azt” – kezdte szentbeszédét a bíboros. Ezt a plébániát korai időszakában a domonkos szerzetesek gondozták; kiemelkedik közülük Badalik Bertalan, a későbbi hitvalló életű veszprémi püspök. A szerzetesrendek feloszlatása utáni időszakból Sík Zoltán atya szolgálatára sokan ma is szeretettel emlékeznek. Nagy Károly atya 2007 óta plébánosa a templomnak, Erdő Péter bíboros köszönetet mondott neki „lelkipásztori szeretetéért és odaadó munkájáért”.
„Sok mondanivalóm volna még, de majd eljön az Igazság Lelke, ő elvezet benneteket a teljes igazságra” – hallottuk a Szentháromság vasárnapján felolvasott evangéliumban. „Hiányos lett volna Jézus kinyilatkoztatása? Félbeszakadt volna a tanítása?” – tette fel a kérdést a főpásztor. Az ősegyház időszakában voltak olyan gnosztikus irányzatok, melyek követői azt tartották, hogy Jézusnak voltak titkos tanításai is. Ám itt nem erről van szó, hiszen Jézus másutt azt is mondta, hogy barátainak mindent tudtul adott. „Hogyan egyeztethetjük össze ezt a kettőt?” Az evangélium valójában azt mondja, hogy a Szentlélek nem további igazságokra, hanem a teljes igazságra vezet el bennünket.
A tanítványok a Szentlélek segítségével értik meg igazán, hogy az Ószövetségből ismert jelek Jézus Krisztusra vonatkoztak. „Tehát nem mennyiségi többletet ad hozzá a Szentlélek Jézus tanításához, hanem a megértésünket mélyíti el. Jézus tanítása teljes volt, ő mindent átadott, amit az Atya az emberiséggel közölni akart” – hangsúlyozta a főpásztor. Az Egyház ma is rászorul a Szentlélek vezetésére, általa képes arra, hogy átgondolja, és még jobban megértse Krisztus tanítását. Ehhez szükséges a Szentírás olvasása, az imádság és az Egyház hagyományának ismerete. A mai ünnep tehát arra tanít, hogy a Szentírásban, Jézus Krisztus személyében és tanításában ott a teljes igazság, de a Szentlélek segítségével kell egyre jobban megértenünk. „Bízzunk abban, hogy döntéseinkhez megkapjuk a találékonyságot és az erőt a Szentlélek Úristentől, aki ma leszáll a bérmálkozókra, és akit a keresztség és a bérmálás szentségében mindannyian elnyertünk” – zárta szentbeszédét Erdő Péter bíboros.
A homília után a főpásztor a Szentlélek ajándékait kérte a bérmálkozóknak, majd kiszolgáltatta számukra a bérmálás szentségét. A szentmise végén ígéretet tett az egyházközség képviselő-testülete.
