A zarándokok hátizsákját a napi élelmiszer mellett a magukkal vitt terhek, élethelyzetek, kérések tették még nehezebbé. Ám a vágy, hogy a Szűzanyánál lerakhassák terheiket, megsokszorozta az erőt a legnehezebb szakaszokon. A résztvevők a személyes életszentségüket segítő értékekről elmélkedtek az út során, a hitről, a megtérésről, az áldozatról, a tisztaságról, a szeretetről. Ebben segítségükre voltak a zarándoklat estéire meghívott papok, a közös imádság, a szentmisék, az egyéni fogadalmak és a csöndes szakaszok kettesben Istennel. A nemzeti zarándokhelyen, Mátraverebély-Szentkúton megtartott egyházmegyei ünnepen Bosák Nándor püspök homíliájában szüleink, családjaink, közösségeink életünkre gyakorolt hatását emelte ki, példaként említve Mária neveltetését. Szent Joachim és Szent Anna úgy nevelték gyermeküket, hogy alkalmas legyen Isten tervének megvalósítására. Vajon a mi szüleink, közösségeink felkészítettek-e bennünket az Isten akarata szerinti, teljes értékű életre? Kaptunk-e lelki örökséget, és azt továbbadtuk-e saját gyermekeinknek? A család, a házasság szent. Ha valaki a társával csak a pillanatnyi örömöknek él, az elárulja a feladatot, ami a házasság közösségéből származik.
A megyéspüspök Szent Jakab és testvére, János apostolokra is ráirányította a figyelmet. Édesanyjuk, Salome szüntelenül imádkozott fiai üdvösségéért, ő azok között az asszonyok között volt, akik Jézus körül szolgáltak. A megfeszített Jézus rábízta János apostolt a Szűzanyára. Ezért Máriát az apostolok anyjának, a papok édesanyjának is tekintjük. Az apostolság alapja, ahogy János és Jakab is kijelentette, hogy készek vagyunk Jézussal sorsközösséget vállalni, az ő igéjéért az életünket is feláldozni. A főpásztor ezekkel a gondolatokkal a papok évére, a papi hivatás feladatára utalt, és kérte a híveket, hogy imádkozzanak papjaikért, becsüljék, értékeljék a szolgálatnak az értékét, amire a vallásos életünkben, hitünk megvalósításában szükségünk van.
