Fotó: Tihanyi Károly
Az emlékév tisztelgett a nagy uralkodó születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója előtt. Az egész Kárpát-medencében számos megemlékezést és konferenciát szerveztek, több kiállítást nyitottak meg. A tárlatok jó része a magyarlakta területeket végigjáró vándorkiállítás volt, amelyeken hiteles műtárgymásolatokkal idézték fel Mátyás király korát.
Az Országos Széchényi Könyvtár corvinakiállítása ezzel szemben az egyedülálló könyvgyűjtemény Budán készült eredeti darabjaira fókuszál. Mátyás könyvtára már évszázadok óta a magyar és a nemzetközi érdeklődés középpontjában áll. Az elmúlt másfél évszázadban a fővárosban több alkalommal rendeztek kiállítást, a nagyközönség elé tárva a reneszánsz kódexek világát.
A mostani tárlaton a Magyarországon őrzött ötvenhárom corvinából ötven tekinthető meg, s kiegészítik ezeket a nagyvilág kiemelkedő gyűjteményeiből kölcsönzött kódexek. A Párizsból, Bécsből és a Vatikánból erre a tárlatra kölcsönkapott művek lehetővé teszik, hogy a könyvekben megőrzött műalkotások párbeszédet folytathassanak egymással. A corvinákkal foglalkozó kutatás közel száz éve tud arról, hogy Mátyás könyvtára számára Budán is készültek kódexek, de a magyar fővárosban működő műhellyel kapcsolatos számos fontos kérdést csak az elmúlt évek művészettörténeti vizsgálatainak sikerült tisztáznia. Több kódexről, amelyekről korábban azt feltételezték, hogy Firenzében vagy Nápolyban készültek, bebizonyosodott, hogy Budán alkották meg őket.
Az eredeti corvinákat bemutató mostani kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár első emeletén, három, műtárgyvédelmi szempontból megfelelően kialakított teremben látható.
A tárlat fogadórésze a főlépcsőházban, az első emeletre vezető lépcsőforduló pihenőjében található.
A lépcsőház felett tekinthető meg a corvinakiállítás „lélegzetelállító eleme”, az a festmény, amely a csillagok állásának 1469. május 3-i képét ábrázolja. Mátyás életében kiemelt jelentőségű volt ez a dátum, hiszen Olmützben ezen a napon koronázták cseh királlyá a Magyarországon már tizenegy éve trónon lévő fiatal uralkodót. A csillagok állásának rajza a nagy reneszánsz király könyvtárának mennyezetét díszítette. Mátyás Csehország déli és morvák lakta területeinek királya lett, a Prágát magában foglaló északi országrészt nem tudta meghódítani.
Az emeleti folyosói tér két oldalán elhelyezett installációk is a kiállítás szerves részét képezik. A nyitó címtablón egy hosszabb idézett olvasható Orhan Pamuk kortárs török író A nevem: Piros című könyvéből, amit a tárlat rendezője, Zsupán Edina a corvinákat készítő budai műhely történetével párhuzamba hozhatónak ítélt: „(…) Az éveken át tartó viták, féltékenykedések és a közös munka eredménye lesz az új stílus.”
A nyitógondolatot tartalmazó tabló után egy hullámzó pergamentekercset idéző installációs fal vezet be a nagy humanista könyvtár világába.
Olvashatunk itt a firenzei Naldo Naldinak (1436–1513) a Mátyás könyvgyűjteményét dicsérő költeményéről, a Corvina Könyvtár jelentőségéről. Az installációs fal közepén az intézmény könyvkötő-aranyozó mesterének, Molnár Istvánnak erre az alkalomra készült munkája látható: az egyik corvina egy lapjának precíz, hiteles másolata. Mellette televízió-képernyőn kísérhető figyelemmel a másolás munkafolyamata.
Az első terembe belépve a látogató elé tárul a humanizmus szellemi világa. Nemcsak olyan művekkel találkozhatunk, amelyeket a nagy király idején készítettek a budai udvarban, hanem olyanokkal is, amelyek több évszáddal Mátyás kora előtt keletkeztek, és az uralkodó könyvtárában kiemelt helyük volt. A régi kódexeket megbecsülték, elszakadt oldalaikat a budai könyves műhelyben javították. A görög nyelvű kéziratokat különösen nagyra értékelték a könyvek sorában; több munka még az 1472-ben elhunyt Janus Pannonius költő, pécsi püspök gyűjteményéből került Budára.
Ebben a teremben a corvinák mellett olyan könyveket is bemutatnak, amelyek a művészettörténeti vizsgálat alapján szoros kapcsolatba hozhatók a Corvina Könyvtár könyveivel. Megismerkedhetünk itt a budai műhely első termékeny időszakával, amely az 1480 körüli évekre tehető. Az ebből az időből származó műveket, amelyeket leginkább Firenzéből vagy Milánóból érkezett mesterek készítettek, a formai és a stílusbeli sokféleség jellemzi. A műhely tagjai több alkalommal használtak fel félig kész vagy már megírt, de még kifestetlen és bekötetlen kéziratokat, amelyeket kvalitásos reneszánsz műalkotásokkal tettek egyedivé.
A kiállítás másik két terme a budai műhely második nagy korszakának, a Mátyás király halálát megelőző néhány évnek, vagyis az 1487 és 1490 közötti időszaknak a könyveit mutatja be. Ebben a pár évben törekedtek az egységes kötés- és címertípusok használatára. Ekkor kapta a könyvtár a Corvina nevet. A névadás is mutatja, hogy az 1480-as évek második felében a királyi udvari reprezentáció önálló elemeként fogták fel az akkor már közel kétezer darabot számláló könyvgyűjteményt. A Budán dolgozó mesterek egy új, egységes díszítőstílust hoztak létre a reneszánsz könyvművészetben. A harmincfős műhely legjelentősebb mestere a milánói származású Francesco da Castello volt. Mátyás király 1490. április 6-án Bécsben bekövetkezett halála véget vetett a Corvina Könyvtár és a budai könyvműhely virágzásának. A történelem viharaiban a kódexek kilencven százaléka elpusztult. A világ különböző városaiban szerencsére fennmaradt 216 példány; a mostani kiállításon jelentős számú kötet látható ezek közül. A corvinakiállítás megtekintése felejthetetlen élményt nyújthat mindenkinek. A magyar történelem e dicső korszaka értékes emlékeinek megismerése erősíti az identitást.
