A lakosainak számát tekintve mindenképpen kisvárosnak nevezhető Brühl az I. Kelemen Ágost kölni hercegérsek által megálmodott (ma az UNESCO-világörökség részét képező) barokk Augustusburg- és Falkenlust-kastélyok révén szerepel Európa kulturális térképén. A Rajna-vidéki, Kölntől húsz kilométerre délre található város és területe a kezdetektől a legnagyobb világi hatalommal is bíró német püspök, a kölni érsek birtoka volt. A hercegi rangot is viselő érsek a IX-XIX. század között fennálló Német-római Birodalomban a hét (császár)választó fejedelem közé tartozott. I. Kelemen Ágost (1700-1761) a Wittelsbach-ház tagja. Ebből a családból származott a rövid ideig uralkodó III. Ottó magyar király, illetve I. Ferenc József hitvese, Erzsébet – közkedvelt nevén Sisi – királynő is. A hercegérsek a már említett tisztségek mellett a kölni fejedelemség világi birtokosa, a Szentszék legátusa, a Német Lovagrend nagymestere, továbbá Regensburg, Münster, Osnabrück, Padernborn és Hildesheim püspöke is volt. Mindezek következtében Kelemen Ágost „mesés” jövedelem felett rendelkezhetett. Ennek, illetve széles látókörének, magas képzettségének és művészetszeretetének köszönhetően született meg 1725-ben a német rokokó építészet mesterműveként számon tartott építmény, melyet építtetője nyomán neveztek el. Az épületen a kor legnevesebb mesterei dolgoztak: Francois de Cuvillies, Johann Baltasar Neumann, Johann Heinrich Roth, Dominique Girard. A kastély kontytetős, háromszárnyas épülete, mely egy díszudvart fog közre, külsejét és belső kialakítását tekintve is a német barokk művészet legjelentősebb alkotása. A különböző színű márványstukkók és mennyezeti freskók – melyek közül a lépcsőházban található a magával ragadó – szemkápráztató élményben részesítik a látogatókat. A legnagyobb és legdíszesebb helyiség a Gárdaterem, melynek mennyezeti freskója a Wittelsbach család dicsőségét hirdeti. A kastélytemplomot, melyet az egykori ferences templomból alakítottak ki, hangulatos, fedett orangerie-n (narancskert) keresztül érhetjük el. A XV. században gótikus stílusban, a Szent Szűz tiszteletére emelt egyhajós szentélyt a hercegérsek 1735-ben átalakította. A kor legnagyobb barokk művészének, Balthasar Neumann-nak köszönhetően itt található az ország egyik legszebb rokokó főoltára. Mintegy ötven hektáron elterülő – napjainkra természetvédelmi területté nyilvánított –, érintetlenül megmaradt, háromszáz éves fákkal és gazdag állat- és növényvilággal rendelkező erdős zöldövezet adja a kastély festői környezetét, melynek legszebb része a franciakert volt (Dominique Girard munkája), melyet a XIX. században angolkertté alakítottak át. Az érsek, látva a beteljesült álmot, a kastélypark végében egy újabb mestermű építésébe kezdett. A müncheni Amalienburg mintájára felépítette a kisméretű, de annál bájosabb vadászkastélyt, a Falkenlustot. A vadászatot megjelenítő freskók nyomán, a holland csempékkel díszített déli lépcsőházon keresztül jutunk fel az épület csúcsán található kilátóhoz, ahonnan korábban a falkavadászatot, napjainkban a kastélypark látványát kémlelhetjük. Az Augustusburg a modern korban fontos szerepet töltött be: 1949 és 1996 között a német szövetségi elnök és kormány rezidenciájaként használták. Az épületben számos államférfi megfordult. A helybéliek a leginkább II. János Pál pápa és John Kennedy amerikai elnök látogatására emlékeznek. Az épületegyüttes hírnevét az UNESCO 1984-ben hozott döntése koronázta meg, a gyönyörű építményeket és a parkot a világörökség részévé nyilvánították. A város két további nevezetessége is vonzza a látogatókat. Az Augustusburg szomszédságában található múzeum, amely a város leghíresebb szülöttjének, Max Ernst (1891-1976), német festőnek és grafikusnak, a párizsi szürrealizmus egyik vezéralakjának, a rajzi automatizmus „feltalálójának” alkotásait mutatja be. Ugyancsak Brühlben található Németország legnagyobb élmény- és vidámparkja, amely elsősorban a fiatalabb korosztályt és a családokat csábítja. A Phantasialand nevéhez híven a fantázia határait elérő számos kihívással és adrenalinszint-növekedést biztosító élményekkel várja a betérőket. Az élménypark egyfajta város a városban, hatalmas területén Afrika, Amerika vagy Ázsia különböző területeire látogathatunk. A Budapesttől mintegy 1200 kilométerre fekvő Brühlt akár fapados légijárattal (kölni érkezés) is könnyedén elérhetjük. Ha a városban igazi vendégszeretetre és nem utolsósorban magyar szóra vágyunk, akkor ne kerüljük el a rusztikus, több mint száz éve működő Jägerhof fogadót, melyet a Bakonyból kitelepített sváb család feje, Mária néni vezet, aki mindig megkülönböztetett szeretettel várja a magyarországi vendégeket.
