Az árvízkárosultak megsegítésére meghirdetett országos gyűjtés során a hívek nagylelkű adományaiból 255,5 millió forint gyűlt össze. A konferencia megbízta a folyamatosan a helyszínen dolgozó Katolikus Karitász vezetőségét, hogy a kárfelmérések alapján használják fel az összeget, segítsenek több száz család házának felépítésében és felújításában, akiknek sem az állam, sem a biztosítók nem tudnak komoly támogatást nyújtani.
A sajtótájékoztatón leszögezték: az utóbbi időben egyre többet hallani olyan új vallási közösségekről, amelyek imitálják a katolikus liturgiát, és katolikus szentek vagy Szűz Mária nevét veszik fel. A püspöki konferencia ezért felhívja a lelkipásztorok, a hívek és minden jó szándékú ember figyelmét arra, hogy ezek semmilyen módon nem állnak kapcsolatban a katolikus egyházzal, és tanításuk nem egyeztethető össze a katolikus hittel.
Újságírói kérdésekre válaszolva Erdő Péter, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke elmondta, hogy az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának négymilliárdos elmaradásából – amelyet az Állami Számvevőszék állapított meg – az egyházak az első részletet, egymilliárd forintot még az idén megkapnak. „Erről azonban kormányhatározat vagy jogszabály nincs még a kezünkben” – tette hozzá, majd megjegyezte: „Nem gondolom, hogy különleges kedvezményről lenne szó; az egyház továbbra is csak azt kéri, hogy az államiakkal vagy az önkormányzatiakkal azonos módon finanszírozzák az intézményeit.”
A kistelepülési iskolák egyházi kezelésbe vételéről szólva kiemelte: ha túl kicsi a tanulói létszám, akkor a fenntartás gazdaságossági szempontból kérdéses lehet, ezért feltételezhető, hogy amit az önkormányzat anyagi okból nem képes fenntartani, azt az egyház sem. Ha az állami finanszírozás rendszere lehetővé teszi, akkor az általános iskolai oktatás, főleg az alsó tagozat lehetőleg maradjon a gyermekek lakóhelyének környékén – húzta alá. – Ugyanakkor nem járható út, hogy az egyház által fenntartott iskolák számát többszörösére növeljék, egyrészt a gazdasági kockázat miatt, másrészt azért, mert minden egyházi iskolában biztosítani kell a katolikus szellemű nevelést.
Erdő Péter a cigányok oktatásával kapcsolatban arról szólt, hogy ahol lehet, együtt kell oktatni-nevelni a különböző etnikumú gyermekeket, ám ha egy közösség számára nyelvi vagy kulturális okból külön osztályok vagy iskolák létrehozása a megfelelő, akkor azokat kell megadni számukra, illetve azokhoz kell őket hozzásegíteni. Szólt arról is, hogy a roma értelmiség erősödését felsőoktatási szakkollégiumok létesítésével is elő kellene mozdítani.
Aztán e szavakkal fordult az újságírókhoz: „Komoly gond, ha megszűnik a rálátásunk a világ egészére, hiszen akkor megszűnik a felelősségérzetünk is. Ha nem vagyunk tisztában az összefüggésekkel, és nem érezzük a felelősségünket, akkor a cselekedeteinkkel könnyen árthatunk. Az egyház munkáját ennek felismerése kell hogy irányítsa – a teremtett világért, környezetünkért érzett felelősség jegyében. Ugyanezért fontos hangsúlyoznunk a családokért érzett felelősségünket is. Úgy tartjuk, hogy magunk is a teremtett világ része vagyunk. Természetünknek az a sajátossága, hogy úgy teljesedünk ki, ha szerető családban nőhetünk fel, és elsajátíthatjuk a közösségi viselkedés mintáit, amelyeket később a társadalomban mozogva is meg tudunk valósítani. Nem különböző ellenséges, egymást meg nem értő emberek halmaza a társadalom, hanem együttműködő, közös célokért élő egyének közössége. Éppen ezért a család érdekében végzett munkánk a tágabb értelemben vett közösség számára is szolgálat kíván lenni. A család, a nevelés és az oktatás a társadalmi problémák megoldása érdekében is fontos. Ilyen például a cigánykérdés is. Ezért foglalkozott a konferencia hangsúlyosan azzal, hogy az egyház napközi otthonok fenntartásával vagy más, az oktatási órákon kívüli nevelési szolgálattal segíthetné a fölzárkóztatást, az integrációt. A családi kötelékeket és a közösségek belső értékeit is föl kell használni akkor, amikor e nevelési formát kívánjuk támogatni. Nehéz dolog, és nyilván nem a mi anyagi erőinkhez szabott feladat, de azért helyenként megpróbáljuk a munkahelyteremtést is segíteni – a leszakadt régiókban, a leszakadt népcsoportok, így a roma lakosság körében is. Ezeknek a szerény kezdeményezéseknek egy-két helyen már az eredményeit is láthatjuk, ezért segítjük a szerzetesrendek, lelkiségi mozgalmak, egyházmegyék és egyéb közösségek ilyen munkáját.”
A madridi, 2011-es ifjúsági világtalálkozóval kapcsolatban bejelentette a bíboros, hogy a konferencia döntése értelmében az egyházmegyék mellett az MKPK is támogatja anyagilag a magyar katolikus fiatalok részvételét.
