A püspök és a kispapok – A papság kezdődő évében érdemes megidéznünk azokat a papságra készülő szeminaristákat is, akik annak idején, a második világháború alatt kapcsolatba kerültek Meszlényi Zoltánnal. Ez a kapcsolat aztán 1946-ban, amikor a püspök a teológia prodirektora lett, még szorosabbá vált.
Észak-amerikai lelkipásztori körútjának befejező állomásaként Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom–budapesti segédpüspök öt napra az amerikai fővárosba, Washingtonba érkezett. A vendéget a helyi katolikus közösség képviseletében Bagyinszki Ágoston ferences szerzetes fogadta, aki a katolikus egyetemen folytatott doktori tanulmányai mellett több környékbeli magyar közösségnek lelkipásztora.
Szent Péter és Pál apostolok ünnepén, június 29-én XVI. Benedek pápa ünnepi szentmise keretében átadta az új metropolita érsekeknek a palliumot. Erre minden évben ezen a napon kerül sor.
A pápa aláírta új enciklikáját Harmadik, Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) című, szociális enciklikáját június 29-én írta alá XVI. Benedek pápa.
A június 28-i, vasárnapi úrangyala imádság alkalmából mondott beszédében a Szentatya röviden visszatekintett a Szent Pál-évre, és szólt a június 19-én megnyitott papság évéről is. A pápa örömét fejezte ki, hogy a Szent Pál-év sokféle rendezvénye nagy hatással volt a keresztény közösségekre.
Tekintettel a gazdasági és pénzügyi válságra a fejlett ipari országok katolikus püspökei felhívással fordultak a júliusi olaszországi G8-csúcstalálkozó résztvevőihez, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a szegénység felszámolására és az éghajlatváltozás hatásai ellen.
A mai evangéliumi szakaszt akkor értjük jól, ha együtt olvassuk az előző perikópával (5,21– 43). Az utóbbi eseménysorban Jézus hitet ébreszt. A tolongó sokaságban a vérfolyásos asszony hitt, és a zsinagógai elöljáró, Jairus ugyancsak hitt, amikor gyermeki bizalommal lába elé borulva kérlelte Jézust: gyógyítsa meg halálán lévő kislányát.
Az evangéliumokban, Jézus nyilvános fellépésétől egészen a Golgotáig gyakran felhangzik ez a központi kérdés: Ki ez az ember? Kinek tartják az emberek – hallgatói, tanítványai – a Názáretből származó rabbit, aki tekintéllyel tanít, csodákat tesz, sőt, megváltoztatja a mózesi törvényt?