Hatszáz éve alapították másodszor

Szent István koronázásának 1010. és az óbudai egyetem újjáalapításának 600. évfordulója alkalmából, augusztus 31-én és szeptember 1-jén tudományos ülésszakot tartottak. Ezen alkalommal áldották meg az egyetem kápolnáját, s lett Szent Pál az egyetem patrónusa. Tudományos előadások hangzottak el, és kiállítás nyílt a koronázási jelképekről, valamint a középkori óbudai egyetem történetéről. A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Juliusz Janusz érsek, nuncius és Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke volt.

A magyar egyetemek története Nagy Lajos koráig, a XIV. századig nyúlik vissza. A történeti irodalomban régészeti feltárások által is igazolt egyetem Pécsett jött létre, ám nem maradt fönn sokáig. Még ugyanennek a századnak a végén Zsigmond király új helyet keresett, most már közelebb a fővároshoz.

Újmisés áldás a Kútvölgyi kápolnában

A Krisztus ügye Lelki Család közösség (FSO) szerzetese, Héray András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irodaigazgatója szeptember 5-én köszöntötte Regőczi István atyát és az összes megjelentet, akik a közösséget alapító Júlia anya születésének századik évfordulóján Csépányi Gábor első miséjére összegyűltek. Mint Héray András a liturgia kezdetén elmondta: Júlia anya 1969-ben járt Budapesten Regőczi Istvánnál az engesztelő kápolnában. Úgy ismerték meg egymást, hogy István atya Belgiumban, ahol 1943-ban szentelték, még szeminaristaként a magyar Himnuszt énekelte egy templomban. Júlia anyát úgy meghatotta a dallam – majd a szöveg, amelyet lefordíttatott magának -, hogy arra kérte a kispapot: egyszer ismertesse meg a magyarokkal.

Európai püspökök az okológiai válságról

Esztergomból indult az az ötnapos, „zöld” zarándoklat, melyen a teremtésvédelemért felelős európai püspökök és a püspöki konferenciák megbízottai vettek részt. A szeptember 1. és 5. között tartó, Komárom, Pozsony és St. Pölten érintésével a mariazelli kegyhelyre vezető úttal a nemzetek küldöttei közötti kapcsolat erősítésére és a tapasztalatcsere lehetőségének elősegítésére törekedtek a résztvevők. A témát XVI. Benedek pápa 2010-es béke-világnapi üzenetéből merítették: „Ha békére törekszel, védd a teremtett világot”.

A zarándoklat nyitó ünnepségén Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Szövetségének (CCEE) elnöke mellett Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkára és Duarte da Cunha, a CCEE főtitkára szólt a résztvevőkhöz.

Illés Zoltán többek közt arról beszélt, hogy a keresztényeknek mindig fontos volt a teremtett világ védelme, az egyház minden korban óvta a teremtményeket. A CCEE főtitkára szerint azért egy Európa szívében zajló zarándoklatot képzeltek el a szervezők, mert ez tűnt a céljaiknak leginkább megfelelő eszköznek. Egy zarándoklat mindenekelőtt lelki utazás, a megtérés útja, amely azzal kezdődik, hogy elhagyjuk környezetünket. Ezt azért tesszük, hogy elérjük az Isten által számunkra megjelölt célt. E szándék hallgatásra és elmélkedésre, elmélyülésre és imádságra való nyitottságot feltételez.

Feladatuk a testtel és a lélekkel való együttes törődés

A mai világot az elkülönülés, az elkülönítés, a felaprózódás és a kirekesztő klikkesedés jellemzi. Kellermayer Miklós viszont az együvé tartozást hirdeti írásaiban, előadásaiban. A pécsi egyetem orvosprofesszora régóta mondja, hogy jól megfér egymással a tudomány és az istenhit, minden mindennel összefüggő módon működik, s ugyanígy egységében, egészében vizsgálandó az emberi test és lélek is. A gyógyítás teljessége, a testtel és a lélekkel való együttes törődés, a krisztusi példa követése az orvos feladata, vélekedik Kellermayer doktor. Hogy ezzel a véleményével nincs egyedül, azt bizonyította a szeptember 4-i orvostalálkozó is.

Ezzel a címmel jelent meg a Rimini Meeting napilapja a rendezvény utolsó napján. Az idei találkozó szenzációja, hogy október végén Kairóban is lesz Meeting, az iszlámmal való találkozás kifejezett szándékával. A rövidített, kétnapos ottani változat címe A szépség mint a párbeszéd tere lesz. A korszakos eseményt a Rimini Meeting szervezőinek egyiptomi barátai kezdeményezték és készítették elő a Luigi Giussani Vallásos érzék című művének arab fordítása kapcsán.