Lassan tíz éve, hogy a világ megismerhette az őzike tekintetű, törékeny francia színésznőt, Audrey Tautout. Az Amelie csodálatos életében nyújtott alakításával lopta be magát a mozirajongók szívébe. E sorok írója is azoknak a táborát erősíti, akik az „Amelie” miatt a színésznő kevésbé sikerült filmjeit is megbocsátják. Ezt nevezik súlyos és gyógyíthatatlan elfogultságnak, amelyet az ember, ha kell vállal. Ha nem, inkább azért hallgat felőle.
A Szegedi Szabadtéri Játékok nyolcvanéves történetében – a tizenhetedik nyáron – hatvankettedszer adták elő július 1-jén Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját. A minősítést a műfaji megjelöléssel be is fejezhetjük, hiszen ahány ítész, annyiféleképpen csinosította jelzővel Madách művét, ezzel is jelezve, nem könnyű vállalkozás színre vinni.
Devecserben június 30-án új játszóteret avattak fel. A számos játékkal felszerelt modern létesítmény a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével és az SAP szoftvercég támogatásával épült meg a korábban vörösiszappal elöntött kastélypark szélén, a Gárdonyi Géza Általános Iskola sportpályájának szomszédságában.
A budai ciszterci Szent Imre-templom a főváros egyik frekventált pontján, ám gyönyörű tó partján fekszik. Ebben az egyházközségben, az ország egyik legnépesebb plébániáján szolgált huszonkét esztendőn át Brückner Ákos Előd atya, aki júliustól Székesfehérváron folytatja. Dobozok között, a szentimrevárosi plébániaépületben ültünk le beszélgetni.
A váci Konstantin téren álló székesegyház kelet – nyugat tengelyben épült, kéttornyos főhomlokzata nyugat felé, a Duna irányába néz. Az épület a forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, a fölötte lévő szobrok és a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
Benne állunk a történelemben, de ez ritkán tudatosul bennünk. Beer Miklós szikár mondatai egyszerűen, ám nagyon határozottan mutatják meg távlatainkat.
Sokszor gondolok az elődeimre, a közvetlen elődeimre, különösképpen Pétery József püspök úrra, aki száműzetésbe került. Hanauer István püspököt is nagyon tisztelem, ő a trianoni idők után szolgált itt. De akár ötszáz évvel ezelőttre is visszamehetünk, Báthori Miklós püspökhöz, a mohácsi vész idejére, aztán az újjáépítés időszakára, Migazzi Kristóf bíboroshoz. Ha a jelenünket nézem, úgy érzem, hogy az Úristen most azt a feladatot bízta ránk, keresztényekre, katolikusokra, papokra, püspökökre, hogy ebben a szétzilált, értékvesztett társadalomban biztos fogódzót tudjunk adni.
„Halászok vagy gátőrök” címmel a nevem alatt írás jelent meg az Új Ember 2011. július 3. számában a 8. oldalon (LXVII.évf.27).
A közelmúltban nyitókonferenciát tartott Hevesen a Befogadó falu program megvalósításában a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködő Tutor Alapítvány. Március 1-jén huszonegy hónapos, kísérleti uniós projekt megvalósításába kezdtek. A Hevesi kistérségben élő, adósságcsapdába került családokon próbálnak segíteni. Munkájukról Fazekas Máriával, a Tartozunk ennyivel! projekt vezetőjével beszélgettünk.