A modern, racionális teológia egyre kevesebb érdeklődést mutat az ég „lakói”, az angyalok iránt. De vajon mindig így volt ez? Egyáltalán honnan erednek az angelológia megállapításai? A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, Angyalok az ókortól Szent Tamásig című tanulmánykötet angyaltani ismereteink forrásait mutatja be.
Jogos-e vallásfilozófiát művelni, vagyis Istent a filozófiai reflexió tárgyává tenni? Az istenkérdés sokak számára a hit dolga, mely inkább a teológia tárgykörébe tartozik. Afilozófia a puszta észre támaszkodik, egy bizonyos pont után már nem biztos, hogy hozzáfér az igazsághoz. Az I. vatikáni zsinat Dei Filius című dogmatikai konstitúciója kimondja, hogy „Isten, minden dolog kezdete és vége a teremtett dolgokból az emberi ész természetes világosságával biztosan megismerhető”. Így a filozófiai gondolkodás is alkalmas lehet arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez.
Az idő szakaszolása a vallásokban, így a kereszténységben is szorosan összekapcsolódik a hívő elkötelezettség megerősítésének és közösségi elfogadásának rítusaival, amelyeket már a korai egyház pontosan és körültekintően rögzített. A hitet kereső és hitre jutott személynek az első igazán jelentős határ, a keresztség eléréséig a katekumenátus útját kellett végigjárnia.
Egyszerű hétköznap a Szépművészeti Múzeumban – kóválygó, rácsodálkozó külföldi turistákkal, a szakszerű vezetésre figyelő, sugdolózva kuncogó diákcsoporttal az egyiptomi gyűjtemény titkaiktól fosztott, pőre múmiáinál… A Régi Képtár újra és újra lenyűgöző kaleidoszkóp, még ha finoman sajgó hiányokkal is, katalógusszerűen, a teljesség igényével vonultatja fel az elmúlt évszázadok legjelentősebb alkotóit.
A Miskolci Tél elnevezésű fesztivál rangos rendezvényére, Vetró András kézdivásárhelyi szobrász kiállítására a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében került sor. A megnyitón Mózes Huba irodalom- és művelődéstörténész hangsúlyozta, hogy a művész szobraiban, plasztikáiban az anyag valósággal átszellemül, mély gondolatok hordozójává válik.
Hihető, hogy jól mehetett
a Földön minden – van reá adat –
mielőtt meg nem született
az öntudat.
Megtörténhet ezen az éjen,
akármikor történik ez meg,
tűz mellett, háznál, gyertyafényben,
Krisztus veszi gondjába lelked.
Szent István, Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent László – néhány gyönyörű faliszőnyegkép abból a kollekcióból, amely március végéig várja az érdeklődőket a kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kollégium aulájában.