„Pacsirta-hangok” a füredi éjszakában

Jeanne d’Arc, azaz Szent Johanna valamennyiünkhöz szóló, hátborzongatóan aktuális kérdéseket felvető története Jean Anouilh A pacsirta című drámai adaptációjában különös, szakrális környezetben elevenedett meg a közelmúltban Balatonfüreden, a veszprémi Petőfi Színház művészeinek előadásában. Kéri Kitty – akinek első rendezése volt e darab – a Papsoka- („pap java”, „pap tulajdona”) templomromnál a hely kínálta lehetőségeket zseniálisan kihasználva mutatta be a klasszikus darabot. A XII. században épült és Szent Mihály tiszteletére szentelt templom a tihanyi bencések egyik liturgikus központja volt. Johanna az előadás során itt idézi fel csodás látomásait, találkozásait az esti réten Szent Mihály arkangyallal, aki Franciaország megmentésére hívta. Az angoloknak a franciák ellen viselt területfoglaló, a trón megszerzéséért folytatott küzdelme, a százéves háború (1337– 1453) végén Jeanne d’Arc angyali sugallatra cselekedve férfiruhát ölt, és nemzet-felszabadító küldetéséhez megnyeri a csapatok kapitányát. A francia trónörököst, a későbbi VII. Károlyt bátorságában megerősítve királlyá koronáztatja, majd az ő felhatalmazásával megtámadja az angolok kezén levő Orléans várát. Johanna isteni küldetéstudatát látva a francia hadsereg visszanyeri ütőképességét, a háború menete megfordul, és felszabadító harcukká emelkedik. Egy év múlva azonban Jeanne angol fogságba kerül, majd a francia egyházi bíróság elé állítják, és „eretnekként” máglyahalálra ítélik.

A szereplők a darabot a templomrom belső terében játszották, szinte testközelbe kerülve a falak mentén és a falakon ülő nézőkkel, akik így a drámai helyzeteknek önkéntelenül is részeseivé váltak. Kiki úgy élhette meg, mintha személyesen neki szegeződtek volna az inkvizíció kérdései, mintha rajta csattogtak volna a zsarnok apa szíjcsapásai, amelyekkel gyermekét akarta eltántorítani küldetésétől… Talán sokakban felvetődött a kérdés: Hol van a bennünk élő Jeanne, a XXI. századi Pacsirta (a francia szabadság szimbóluma)? Hol van a Szűz – ahogyan az angolok emlegették –, a később rehabilitált, majd szentté avatott fiatal leány, aki egymaga képes volt megváltoztatni az európai történelem menetét? Aki a maga korában képes volt az érdekek vezérelte, széthullófélben lévő, romlott világot rávezetni Isten jóságára és a béke útjára. A ma emberéhez felhívásszerűen szól a darab: az erkölcs zászlaját a legzüllöttebb környezetben is fel kell emelni, Isten nevében, a haza védelmében.

A produkció főszereplője, Trokán Anna megrendítő és felemelő alakítása sokak számára emlékezetes színházi élmény marad. A további szerepeket Szalma Tamás, Sághy Tamás, Kőrösi Csaba, Keresztes Gábor, Gere Dénes Ákos, Nyirkó István, Csarnóy Zsuzsanna és Terescsik Eszter játszották. Az előadás a balatoni szórakoztatóipar kínálatával dacolva valódi, maradandó értéket nyújtott a közönségnek.

Fotó: Toldi Éva

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .