A hívők – felmérések mutatják – a szexualitás terén számos kérdésben nem tartják megfelelőnek az egyházi kommunikációt, s emiatt nehezen elfogadhatónak érzik a témáról szóló hivatalos egyházi tanítást is, például a nemi önmegtartóztatásról a jegyesség időszakában. Többek közt erről is szó volt a vitafórumon.
A szex isteni dolog – magyarázta Roska Péter atya -, az ember a feltétel nélküli mély szeretet-egységre vágyik. Isten a saját létéből ajándékoz, mikor megteremt minket, s végérvényesen hazavár végtelen szeretetébe. A szabadságunk az, hogy viszont tudunk szeretni – a földi létben belekóstolhatunk abba, mit jelent ez: a házasság, a család a szentháromságos szeretet-Isten előképe. A holtomiglan-holtodiglan biztonsága kell a gyermekvállaláshoz, egy új emberi lény megfoganásához, megszületéséhez. Hazudik a test, ha úgy egyesül, hogy nem adta át magát teljesen a másiknak a személyiség minden szintjén – tehát egzisztenciálisan is. Tanulnunk, készülnünk kell erre az önátadásra, nemcsak megtéréssel, hanem belső gyógyulással, hogy ép módon tudjuk magunkat a másiknak ajándékozni. A cölibátusban élő pap a házasságot felmagasztalja, mert az ember arról mond le, azt ajánlja föl Istennek, amit a legfontosabbnak gondol. Ugyanis végül Istenről szól minden. Ahogy a tánciskolában először a lépéseket próbáljuk memorizálni, s csak a lábunkra figyelünk meredten, később vesszük észre a zene ritmusát, aztán végre felfedezzük táncpartnerünket, a tánc célját is. Így ismerhetjük fel lassan szeretetkapcsolatainkban Istent magát mint célt. A Demény házaspár gyakorlatias tanácsokat adott a vitafórumon. Milyen hamis az a kép, melyet a reklámok sugallnak, hogy csak az juthat a szerelem csúcsára, akinek tökéletes a külseje – hány fiatalt dönt nyomorba, anorexiába ez a tévedés! „Nem vagytok a magatokéi” – ez az evangéliumi ige szerepel a házaspár jegygyűrűjébe vésve. A szeretet folytonos tanulás, odafigyelés a másikra. Rögös az ember útja, de akik csapodáran vagy rossz házasságban élnek, azoknak sokkal rögösebb. A házasságra – a test és lélek egységére – készülődésnek megvan a maga szépsége. Ne akaratos kisgyerekként viselkedjünk, aki bármit megkíván, rögtön akarja, hanem úgy fogadjuk a szeretet növekedését, kiteljesedését, ahogy Isten adja. A tisztaságot nem erkölcsi magaslatként zászlóra tűzve képzelhetjük el, hanem a szeretet forrásaként.
Lindka a fokozatosság szerepéről beszélt, amely a házasságra való készülődésben is fontos. A szeretetkapcsolat finom alakulásában az egymás lelki feltérképezését fölülírja a túl korán elkezdett testi kapcsolat. Ugyanis a szexuális együttlét alatt az agyban hihetetlen mennyiségben termelődni kezd az oxitocin, azaz boldogsághormon. Ez az anyag termelődik a szüléskor és szoptatáskor is, ez erősíti az anya és gyermeke közti kapcsolatot is – kötődéshormonnak hívhatjuk. Az egyéjszakás kalandnál, illetve a házasságig nem jutó kapcsolatnál is működik – ilyenkor is kialakul valamiképpen a kötődés érzése, amely ezekben az esetekben a lelki tisztánlátást akadályozza – mondta Lindka, majd így folytatta: Isten találmánya az öröm, a gyönyör, az élvezet, de csak a megfelelő időben, mértékben, helyen válik épülésünkre – s ez már rajtunk múlik. Ha kétségeink vannak, keressük a válaszokat, hogy meggyőződésből tudjunk dönteni a jó mellett.
