 |
|
Katolikus iskolák diákjai és tanárai is eljöttek a kolostor romjaihoz a szentmisére |
A bíboros beszéde is a múltra, az egykor élt szent királylányra terelte figyelmemet. – A kereszténység nem kényelmes út – hangsúlyozta a főpásztor. – Nem elég csupán passzívan az egyházban lennünk: új meg új, nehéz megtérésekre van szükségünk. Együtt kell működnünk az isteni kegyelemmel, és figyelmesen kell hallgatnunk arra, hogy az adott helyzetben mit üzen nekünk Krisztus. El kell ismernünk, ha valamit helytelenül tettünk, s kérnünk kell Isten bocsánatát és a segítséget, hogy máskor helyesebben dönthessünk. Szent Margit példája ma különösen szükséges a számunkra. Szükséges, mert fáradt történelmi korban élünk. De szükséges azért is, mert nemes, önzetlen, nagyvonalú tetteket vár tőlünk az Isten, környezetünk, népünk, egyházunk. Ilyen tettekkel tartozunk saját emberségünknek, személyes méltóságunknak és katolikus keresztény mivoltunknak is. A kereszténység ugyanis nem kényelmes vallás, nem széles út, amelyen haladva a közvéleményre hallgatva és kényelmünket követve is elérhetnénk célunkat. Küzdelem a hívő ember élete, de olyan küzdelem, amelynek erőforrása Isten kegyelme. Jutalma, értelme pedig az örök boldogság.
 |
|
Együtt kell működnünk az isteni kegyelemmel |
Hazafelé indultam. Elmerengtem, hogy milyen lehetett a sziget hétszáz évnél is régebben. Még ma is emlékszünk és emlékezünk, hogy élt itt egy szerzetesnő, egy királylány, aki teljesen átadta Istennek az életét. Példát mutatott nekünk. A szentbeszéd arra figyelmeztetett, hogy legalább meg kellene próbálnunk hasonlóképp cselekedni. Akkor is, ha nehéz, sőt szinte lehetetlennek tűnik. Jobb lenne tőle a világ…
Fotó: Bókay László
