Scott a történet fonalát akkor veszi fel, amikor Mózes (Christian Bale) éppen egy hettiták elleni hadjáratban segít alvezérként I. Széthi (John Turturro) fáraó fiának, a későbbi II. Ramszesznek (Joel Edgerton). Nem sokkal később Pithom városában kell a héber rabszolgák ügyének utánajárnia. Ekkor derül ki Mózesről, hogy héber származású, ráadásul pithomi látogatásakor végzett két egyiptomi katonával, ezért a fáraó száműzi. A midianita Jetrónál talál menedéket, akinek a lányát annak rendje szerint el is veszi. Egy nap felmegy a juha után egy hegyre, ahol találkozik Istennel – egy gyerek képében. Az ő utasítására visszatér a héberekhez, akiket harci kiképzésben részesít. Úgy tűnik, feleslegesen, mert a fáraó végül az ismert csapások miatt engedi útjára a népet. Mózes története a vörös-tengeri csodával megszakad, ám azt még látjuk, amint a tízparancsolatot kőbe vési.
Kétségkívül elképesztően látványos lett az Exodus. Az egyiptomi környezet, a hettiták elleni ütközet vagy Pithom zegzugos városa lenyűgözi a nézőt. A csapásokat látva pedig nem értjük, miért nem engedi el a fáraó azon nyomban a hébereket, annyira eleven a sok béka, sáska vagy a legyek hada. De ha túllépünk azon, amire a technika és a pénz kínált lehetőséget, és esetleg a hangsúlyokból vagy azok hiányából szeretnénk következtetést levonni, már nehezebb dolgunk lesz.
Mai ismereteink szerint Mózes nem II. Ramszesszel, hanem a fiával, Merenptah fáraóval (1213–1203) került összetűzésbe. A Szentírásból megtudhatjuk, hogy Mózes nem volt hadvezér, mint ahogy azt is olvashatjuk ugyanott, hogy az egyiptomi varázslók Mózes csodajeleinek egy részét utánozni tudták. De nemcsak ez az elem, de a kígyóvá változó bot és a leprás kéz jele sem tűnik fel a filmben. Áron (Andrew Tarbet) szinte semmilyen szerepet nem játszik a történetben, ellenben Nun (Ben Kingsley), Józsue apja annál inkább. A film legnehezebben értelmezhető megoldása az, hogy Jahve vajon miért úgy jelenik meg, mint egy hisztis gyerek, aki sokat főz teát, és a hegyen van egy kisebb kőfaragóműhelye.
A főbb szerepeket alakító Christian Bale és Joel Edgerton a legtöbbet igyekszik kihozni magából, ám az is látható, hogy Bale sem igazán érti, mit is várnak tőle. Mózes alakjánál a népét felszabadító hadvezér az uralkodó elem, de a történet a próféta-szabadító szerepet is igényelné, aminek viszont már nem juthat hely. Itt-ott mintha aktuálpolitikai felhangja is volna a filmnek. Az elsőszülöttek halála után Mózest kérdőre vonja a fáraó, hogy milyen Isten nevében teszi mindezt, mire Mózes csak annyit válaszol, hogy ők is szenvedtek négyszáz évig, így most megkapták az elégtételt. Ismerve Scott Mennyei királyság című filmjét, érezzük, hogy itt is a probléma rossz megközelítéséről van szó.
Ridley Scott ezúttal inkább a látványos megoldásokkal foglalkozott, mint azzal, hogy kifejezetten üzenjen valamit filmjével. Azt nem mondhatjuk, hogy nem érdemes megnézni az Exodust, ám ne várjunk többet annál, mint amit már láttunk a Mel Gibson által megformált skót William Wallace történeténél. Eljött közénk Mózes, a rettenthetetlen.
