A középiskolák a 2000-2001-es tanév rendjét szabályozó rendelet nyomán rendeznek emléknapi programokat. A katolikus intézményekben többféle módon emlékeznek, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban például az első óra keretében. Forrai Tamás igazgató lapunknak elmondta: céljuk, hogy a diákokban a közvetlen történelmi események megismerésén túl azt is tudatosítsák, hol és milyen mértékben történtek népirtások a XX. század folyamán, és ezek milyen társadalmi folyamatok miatt következtek be. „Fontos felmutatnunk az áldozatok önfeláldozó segítségére siető emberek példáját is, elsősorban egyházunk köréből. Mivel a megemlékezést igeliturgia keretében tartjuk, előtérbe kerül az áldozatokért és a saját társadalmi felelősségünkért történő ima.” Közös reggeli szentmisén emlékeznek a győri Apor Vilmos Iskolaközpont gimnáziumában. Az iskola pedagógiai programjában a többi ünnep és emléknap között a holokauszt megünneplése is szerepel – tájékoztatott Koppány László igazgató. A pannonhalmi bencés gimnáziumban Pécsi Tibor, a Holokauszt Emlékközpont munkatársa, az oktatási programok vezetője kollégájával együtt tart előadást április 23-án. Az előadás vezérfonala az embermentők – köztük számos egyházi személy – példája lesz. A Patrona Hungariae Gimnáziumban az iskola dísztermében gyűlnek össze közösen imára a középiskola tanárai, diákjai. Idén Puskely Mária szerzetes nővér a holokauszt egyik keresztény vértanújáról beszél: Szent Edit Stein karmelita szerzetes nővérre emlékezik, az ő életét és munkásságát ismerteti, majd közös ima következik az áldozatokért. „Számszerűsített adatokkal arról is megemlékezünk, hogy a katolikus egyház tagjai szervezetten és egyénileg is mennyit tettek a zsidó származású emberek megmentése érdekében” – mondta Csermely M. Irén nővér igazgatónő. A zalaegerszegi Mindszenty József Gimnáziumban idén rendhagyó módon emlékeznek a holokauszt áldozataira. Az auschwitzi megsemmisítő táborban készült eredeti fényképekből álló kiállítást tekintenek meg a diákok. A székesfehérvári Prohászka Ottokár Gimnáziumban osztálykeretben történik az emlékezés. „Fontosnak tartjuk, hogy a diákok kérdezzenek, és választ kapjanak kérdéseikre, és korosztályuknak, történelmi ismereteiknek megfelelően történjen az események feldolgozása. A tanulóknak így lehetőségük nyílik a tanárral közösen megbeszélni, elemezni a tényeket, a holokauszt európai és magyarországi mozzanatait” – tájékoztatott Kőrösiné Merkl Hilda igazgatónő, majd hozzátette: a megemlékező óra végén közösen imádkozunk a holokauszt áldozataiért és a tettekben megvalósuló keresztény magatartás kialakításáért, valamint az erőszak és az igazságtalan megkülönböztetés minden formájának megszűnéséért is. XII. Piusz pápa 1943. június 2-i, a bíborosokhoz intézett beszédében (…) tudatott valamit a deportálásra vonatkozó gondolataiból. (…) „Minden Tőlünk származó, ez ügyben az illetékes hatóságokhoz intézett beszédet, minden nyilvános utalást komoly alapossággal kell megfontolni és mérlegelni, éppen azok érdekében, akik szenvednek, mégpedig oly módon, hogy helyzetüket ne tegyük még nehezebbé és még elviselhetetlenebbé, még figyelmetlenségből vagy szándékunk ellenére sem.” (…)
(Pierre Blet XII. Piusz és a második világháború a Vatikán archívumai alapján című könyvéből.)
