Fotó: Merényi Zita
A máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika főbúcsúját augusztus 12-én, szombaton és 13-án, vasárnap tartották. A vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek volt. Százak és százak, fiatalok és az idősebb korosztály tagjai érkeztek busszal, gépkocsival, a közelebb lakók gyalogosan, hogy zarándokként imádkozzanak az ősi kegyhelyen, részt vegyenek a szentmisén, az azt követő körmeneten, majd litánián.
Miután a templomból a szabadtéri oltárhoz vonult az asszisztencia, legelöl a templom keresztjével, mögöttük a máriás lányok Szűz Mária szobrával és a koncelebráló papság, Stella Leontin, a bazilika plébánosa köszöntötte a megjelenteket.
Mint mondta: talán föl se lehet mérni, hogy az évszázadok során mennyi fohász, imádság, könyörgés, kérés szállt fel a Magyarok Nagyasszonyához a máriabesnyői kegyhelyről. Hozzátette: a jelen lévő zarándokok a szentmisén és az itt kapott kegyelmeken keresztül szeretnének többek lenni. Jobb emberek, jobb magyarok, jobb keresztények.
Ternyák Csaba érsek homíliája elején kiemelte, akik elzarándokoltak Máriabesnyőre, mind a Szűzanya tisztelői; bizalommal fordulnak hozzá saját maguk, családjuk, az egész nemzet számára pártfogását kérve. Mindezt azért tehetjük – mondta –, mert Jézus édesanyja Isten legtökéletesebb teremtménye, akinek mennybevételét ünnepeljük Nagyboldogasszonykor. Ezen a napon arra emlékezik az Egyház, hogy az Üdvözítő édesanyja, aki mentes volt a bűntől és a romlástól, testestül-lelkestül felvétetett a mennybe. Ternyák Csaba érsek arról is szólt, Mária üres sírja Jézus üres sírjára emlékeztet bennünket, mely előrejelzi az élet istenének teljes győzelmét a halál felett, amikor az idők végén majd újjáteremt mindent – bennünket is, akik a testi halálban fiához, Krisztushoz leszünk hasonlóak.
Mária az egyetlen teremtmény, aki már most a végső húsvétot éli, mivel az ő testében Krisztus már megvalósította a megváltás teljességét. Győzött a bűn és a gonoszság felett. Mi is ezen, a győztes oldalon vagyunk. Igaz ez a jelenlévőkre, de érvényes egész népünkre is – mondta Ternyák Csaba érsek, majd hozzátette: akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy egyre fogyatkozó számban vannak azok, akiknek fontos ez a győzelem. Mi azonban képviseljük népünk többi részét is. Tudjuk, hogy Mária közbenjár értünk, hiszen szent királyunk ezen a napon Nagyasszonyunk oltalmába ajánlotta országunkat.
Ternyák Csaba érsek szentbeszédében bejelentette, hogy a kegyhely igazgatójának javaslatára meghirdeti a máriabesnyői Boldogasszony-évet, a hetven évvel ezelőtt kezdődött Mária-év tiszteletére. Mindszenty József bíboros a püspöki kar nevében 1947. augusztus 15-én e témában nagy hatású pásztorlevelet adott ki. Érdemes ezt újra elolvasni, elmélkedni fölötte, és megfogadni azokat a tanácsokat, felhívásokat, melyeket Mindszenty József akkor intézett a magyarsághoz. A pásztorlevél szavai súlyosak, de ma is érvényesek – mondta az egri főpásztor. Különös figyelmet érdemel, hogy akkor, 1947-ben még nem telt el tíz esztendő a budapesti nemzetközi eucharisztikus kongresszus óta. A nép lelkét, tartását akkor még nem törte meg a kommunisták keresztényellenes politikája, mégis szükség volt arra, hogy megerősítsük azt a szövetséget, melyet Szent István Nagyasszonyunkkal kötött. Mindszenty bíboros drámai szavait hetven év távlatából is fontosnak, aktuálisnak érezhetjük. E szövetséget meg kell erősítenünk, népünkért Mária közbenjárását kell kérnünk.
2020-ban – folytatta Ternyák Csaba –, ismét eucharisztikus kongresszus lesz Budapesten. Mit tehetünk mi, hogy népünk, Európa, az Egyház számára eredményes legyen ez az eseménysorozat? Tudjuk – mondta az érsek –, a siker elsősorban a felkészülésen múlik. Készüljünk tehát erre a kongresszusra, készüljünk a vasárnap megszentelésével, állítsuk életünk középpontjába az Eucharisztiát.
A szentmise végén a főpásztor az alábbi imával nyitotta meg Máriabesnyőn a Boldogasszony-évet:
„Istennek dicsőséges anyja, dicsőséges Szűz Mária, mindannyiunk Boldogasszonya! Emlékezzél meg örökségedről, amelyet hű szolgád, első királyunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében reád hagyott. Tekints kegyes arccal országodra, és dicső érdemeiddel légy szószólónk és közbenjárónk szent fiadnál, Jézus Krisztusnál. Hozzád kiáltottak őseink, mert anyai szemed szüntelenül vigyázott örökségedre, mindörökké áldott Nagyasszonyunk. Ez a remény éltet most is, ez a bizalom lelkesít minket, hogy különös pártfogásod által hazánkat ma is Mária országának hívhatjuk és valljuk. Azért emeljük fel hozzád szívünket és kulcsoljuk imára kezünket, hogy alázattal eléd tárjuk könyörgéseinket. Oltalmazz, és védjed hathatós pártfogásoddal édes magyar hazánkat a testi-lelki bajoktól. Védjed minden széthúzástól, lelki romlástól és katasztrófától sokat szenvedett népedet. Védjed, hogy egységben és békében, örömben Isten dicsőségére virágozzék. Gyullaszd föl bennünk őseink buzgóságát, vezéreld hitünket, hogy imával, munkával és szeretetben újabb ezeréveket élhessünk. Ezen búcsúi szentmise és főpásztori küldetésem által ezzel az imával megnyitom itt, Máriabesnyőn, országunk ősi kegyhelyén a Boldogasszony évét. Legyen a kegyelem áradása és a lelki megújulás ideje ez az esztendő az idezarándoklók számára. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
A felajánló ima befejeztével indult el a körmenet. Elöl a templom keresztjét hordozók haladtak, aztán a máriás lányok – Szűz Mária szobrával, majd a papság, a főcelebráns érsek és a baldachin alatt az Oltáriszentség. A körmenetben százak és százak vonultak énekszóval, imádkozva, hogy a szabadtéri oltárhoz visszatérve, a máriás énekeket követően elénekeljék a pápai és a magyar himnuszt.