Luther – a festészet védelmezője

Bár vihart jósolt az egyre erősödő szél, zsúfolásig megtelt a Pest megyei Kartalon a 2011 óta működő Ladócsy Műterem-Galéria gyönyörű kertje, amely méltó a család jeles kertész őseihez. Ez a megérdemelten országos hírű és nem mindennapian otthonos művészet- és kultúrafészek, Ladócsy Kata tanár és festőművész-tanár férje, László szívós munkával, igényességgel és szeretettel megvalósult, sokak életét színesítő és gazdagító álma most értékes meglepetéssel várta mindazokat, akiknek – felekezettől függetlenül – jelent valamit a reformáció 500. évfordulója. A többórás, számos művészeti ágat és tudományt felvonultató, még a „serfőző-serivó” Luther házaspárt is megidéző estének egy, a nagyközönséget igazán érdeklő eseményét emeljük ki, a Luther 500 című kiállítást, amelyben harminc vizuális művész tiszteleg Luther és a reformáció emléke előtt festményekkel, grafikákkal, installációkkal és fotókkal.
A kiállítás megnyitását Fabiny Tamás evangélikus püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának elnöke vállalta, aki elegáns, elmélyült és ugyanakkor rendkívül élénk és szórakoz­tató bevezetőjében többek között a következőket mondta: „Az Evangélikus Egyház a művészetet a templomon belül és kívül is becsüli.” Hangsúlyozta továbbá, hogy ez természetes fejleménye Luther következetes művészetbarát viselkedésének, akinek – a teológus Melanchthon mellett – közvetlen munkatársa nem más volt, mint Lucas Cranach, a nagyhírű festőművész, aki műveivel a reformáció tanainak elterjedését is segítette, körülbelül úgy, mint ma a média munkatársai egy-egy ügy közüggyé válását. A püspök idézett Luther egyik, a vizuális kultúra elfogadását érintő prédikációjából is: „Vannak, akik képesek jó célra használni a képeket.” Ebben az esszéértékű kalauzolásban szó esett továbbá arról is, hogy semmi értelme a rivalizálásnak a két nagy protestáns egyház között; lám, ezen a tárlaton milyen jól megfér egymás mellett Kutas László méretes Kálvin-mellszobra (képünkön) és kis Luther-plakettje. A kiállításra hívogató szövegből természetesen nem maradhatott ki Luther Márton életének az az epizódja sem, amelyben a reformátor – bibliafordítói munkáját félretéve – Wartburg várából lóháton nyargalt Wittenbergbe, hogy megállítsa az ott zajló esztelen képrombolást, s hogy nyolc estén keresztül egy igehirdetés-sorozatban elmondja híres Invocavit-prédikációját a képek védelmében, amelyek a hit segítői lehetnek.
Ilyen – sajnos a mai kortól sem idegen – „képromboló” és a művészeteket egyaránt sutba vágó indulatokat megfékező, hitsegítő ereje volt ennek a kiállításnak is, amelynek plakátját és meghívóját Ladócsy Márk készítette, a Lucas Cranach 1526-os, híres Luther-portréja nyomán készült parafrázist pedig, amelyet a kertben helyeztek el, édesapja, Ladócsy László. A tárlat első számú Leitmotivja Luther híres éneke, a 46. zsoltár fordítása, az evangélikusok himnusza, az „Erős vár a mi Istenünk” volt. Ezt idézi fel többek között Bartók Mónika beszédes felvétele az aszódi evangélikus templomhoz vezető lépcsőkről, illetve a Munkácsy-díjas Barabás Márton Erős várunk minékünk című installációja, amely nagyítóval mutatja meg ezt a mondatot egy régi-régi kis énekeskönyvben. A második vezérmotívum pedig Krisztus keresztje volt; most azonban a közvetlenül reformációközpontú vizuális élményekből válogattunk.
Külön figyelmet érdemel Lipovszky György orvos-természetfotós A természet úrvacsorai kelyhe című alkotása és Gyuris Krisztina elgondolkodtató, egyszerre ironikus és komoly műve, a Választás, amely egy taft-tajtékokba burkolt elegáns hölgy-bábut ábrázol, aki nyilvánvalóan az Isten házába igyekszik, hiszen csuklóján egy kis énekeskönyv himbálódzik, „világias” öltözéke teljes ellenpontjaként. Nagyon szellemes és találó Mészáros Lili Míra festménye, a 95 pont is, amelyen Luther híres wittenbergi tételeit a reformáció atyjának arca körül lebegő fehér „hópelyhek” jelképezik.
A kiállítás szeptember 15-ig csütörtökönként 16 és 20 óra között tart nyitva, de a tárlat iránt érdeklődő látogatócsoportok, egyéni és gyülekezeti, továbbá iskolai és közművelődési közösségek sms-ben is jelentkezhetnek a 06/70-422-7319-es telefonszámon.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .