Fotó: Lambert Attila
A szentmise kezdetén Bábel Balázs érsek hangsúlyozta, hogy Asztrik érsek tisztelete az emlékév zárása után is folytatódik, és a hívek kérhetik Kalocsa szentként tisztelt első érsekének a főegyházmegyéért való közbenjárását. A főpásztor elmondta, hogy legutóbb két harangot öntettek a székesegyház számára, az egyik neve „Deo Gratias”, a másiké pedig „Asztrik emlékére”. Bábel Balázs köszöntötte a székesegyházban megjelenteket, elsőként a pécsváradi vendégeket, élükön Antal Géza plébánossal. Asztrik érsek Pécsváradról, az általa alapított bencés apátságból érkezett egykor Kalocsára.
Antal Géza homíliájában Szent Ágostont idézte: Isten az őt keresőket azzal jutalmazza, hogy engedi, hogy rátaláljanak a szívükben. „Akik rossz szándékkal keresik, nem találhatják meg” – hangsúlyozta a plébános.
„Asztrik apát és társai ezer évvel Jézus születése után, mint egykor a bölcsek, hosszú útra, az ismeretlenbe indultak Csehországból: ők nem Krisztust keresték, hiszen már ismerték őt és a szívükben hordozták. Az embereket keresték, akik reményeik szerint majd általuk találják meg az Urat. Asztrik Szent Adalberttel együtt Itáliából először Csehországba ment, mondja a krónika, ahol a brewnowi bencés apátság apátja lett, de inkább atyja, mint elöljárója. Innen Magyarországra hívta Szent István – aki később Magyarország első királya volt, s azt kívánta, hogy szent életű és kiemelkedő műveltségű férfiak könnyítsék meg népének a katolikus hitben való gyarapodását. Asztrik néhány szerzetestársával eleget tett a hívásnak. Első apátja lett a Pannónia szent hegyén – Pannonhalmán – épült bencés kolostornak. Vándorútja azonban itt nem ért véget. Szent István kívánságára Magyarország déli vidékeinek lakóit segítette keresztény hitre a pécsváradi kolostor első apátjaként. Az udvarházat, melyből a kolostor kialakult, a hozzá tartozó negyvenegy falu népével együtt Szent István király adta át térítés céljára a Szent Benedek-rendnek: Szűz Mária és Szent Benedek tiszteletére apátságot alapított 998-ban, a Koppány-felkelés leverése után, de még trónra lépése előtt. Pécsvárad első apátja Asztrik lett. A történetíró így emlékezik meg erről: »Miután Asrik apátot övéivel együtt tisztelettel befogadták, a Vas-hegy lábánál egy, Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített, ahol mindmáig virul a szerzetesi gyülekezet a Regula rendjében, s mivel a szent fejedelem adományai folytán bővelkedik a fenntartásához kellő, mulandó javakban, nincs másra szüksége, csak arra, hogy az övéi és mások lábát az evangélium szerint mindennapos könyörgések és könnyek között megmosogassa.«
Valóra váltva a bencések jelmondatát – »Imádkozzál és dolgozzál!« – a kolostor ispotályában gyógyulást nyerhettek a betegek, a gyógynövénykert pedig alapja lett a magyar gyógyszerészetnek. Az út folytatódott, a következő állomás Kalocsa volt. Az egyházmegye első érsekeként az ország nagyon súlyos ügyeivel Rómába küldték, és Szilveszter pápánál oly sikerrel végezte küldetését, hogy a pápa angyali intéstől indítva arany koronát, apostoli királyi címet és apostoli keresztet küldött, miként Szent István kérte tőle.”
„Asztrik szent életének példájával szüntelenül a lelkek üdvösségéért fáradozott – folytatta Antal Géza. – A püspökségből önmagának sem tiszteletet, sem hasznot nem akart szerezni, hanem boldogságát Isten dicsőségében és a bárányok javában kereste. Az árváknak atyja, a szorongatottaknak menedéke volt. Méltó, hogy halála után tiszteljék azok, akiket az égre érdemes életre tanított a földön. Az emlékév bezárása nem jelenti azt, hogy amit egy éven keresztül felidéztek, ünnepeltek, azt most a fiók mélyére lehet süllyeszteni, nem kell vele tovább foglalkozni. Ellenkezőleg! Szívünkbe zárva, megőrizve és továbbadva kell ápolnunk a szent apát, érsek buzdító példáját, hogy mi is mindenkor Krisztus követségében járjunk.”
Antal Géza apát, plébános elmondta, hogy mindig megrendítő volt számára a kolostor templomában imádkozni, ott, ahol Asztrik is imádkozott a maga idejében. „Adventben a hajnali szentmiséket évek óta abban az ősi várkápolnában imádkozzuk, ahol ezer évvel ezelőtt a bencés szerzetesek énekükkel dicsérték az Urat. Igaz, Asztrik apát személye mindmáig nem töltött be komolyabb szerepet Pécsvárad életében. Úgy vagyunk vele, mint általában a történelmi eseményekkel: tudunk róluk, elsorolunk évszámokat, háborúkat és békekötéseket, építkezéseket és rombolásokat, de ezek nincsenek hatással a mai életünkre. Ezen szeretnék változtatni. (…) Asztrik apát életének alapos megismerésével, buzgó hitének elsajátításával, másokért végzett kitartó munkájának utánzásával, emberi nagyságának méltó tiszteletével szeretném megújítani azok életét, akik számára a szentek tisztelete egyet jelent példájuk követésével. Mert nekünk is szentté kell lennünk, hiszen Isten akarata az, hogy szentek legyünk. S hogy miként leszünk szentté, azt most legrövidebben a bencés jelmondattal fogalmazzuk meg: Imádkozzál és dolgozzál!”
Az ünnepi szentmise végén Bábel Balázs érsek átadta Antal Gézának a pécsváradi plébánia számára adományozott Asztrik-ereklyét. Az érsek megjegyezte: most, amikor a csontereklye Pécsváradra kerül, éppen negyven esztendeje, hogy hazánkba hozták a Szent Koronát az Amerikai Egyesült Államokból.
Az Asztrik-évet Bábel Balázs érsek 2017. január 6-án nyitotta meg azzal a céllal, hogy Kalocsa első érsekének életpéldáját széles körben megismertessék. Az ünnepi évben a főegyházmegye esperesi kerületei zarándoklatot szerveztek Kalocsára, november 12-én pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai mutattak be ünnepi szentmisét a főszékesegyházban.
