A tárlatot Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg, figyelmeztetve a látogatókat arra, hogy nyelvemlékeink megszentelt emlékek, amelyek nemzeti kultúránk és önazonosságunk gyökerei. Monok István, a könyvtár főigazgatója azt emelte ki, hogy ezzel a kiállítással több elődjének régi álma valósult meg, főképpen Madas Edit kurátornak köszönhetően. A kiállított tárgyak nemcsak a „szakma” számára jelenthetnek gyönyörűséget, hanem mindazok számára is, akik valaha tanulmányaik vagy érdeklődési körük révén egyszer már belepillanthattak abba a kútba, amelynek mélységes mélye ezeket a kincseket rejti. Nyelvemlékeknek a múltból fönnmaradt írott vagy nyomtatott forrásokat nevezzük, amelyek visszatükrözik nyelvünk hajdani állapotát. A legkorábbi időkből csak szórványemlékeink vannak, amelyek idegen nyelvű szövegben elszórtan vagy tömegesen beágyazva magyar szavakat tartalmaznak. A kiállítás velük indul. Eredetiben olvasható például a leghíresebb, az 1055-ből származó tihanyi apátság alapítólevele, benne a talán mindenki által ismert feheruuaru rea meneh hodu utu rea (Fehérvárra menő hadútra) majdnem ezeréves első fennmaradt mondattöredékünk. Megtekinthetők azok a kódexek is, amelyek az első szövegemlékeinket őrzik. Olvasható a két leghíresebb és legszebb: a Halotti beszéd és könyörgés, azaz az első magyar nyelvű prédikáció 1195 tájékáról, valamint az Ómagyar Mária-siralom, az első csodálatosan szép magyar vers, az 1300-as évek elejéről. A 1400-as évek közepétől körülbelül 1530-ig a magyar nyelvű kolostorirodalom képviselteti magát. A sor a Jókai-kódexszel kezdődik, amely Assisi Szent Ferenc legendáit tartalmazza. Ráskay Leának, a Nyulak szigeti domonkos apácák szorgos másolójának díszes kódexeit is megcsodálhatjuk. A kiállított kéziratok mellett sok értékes műtárgy és a kort idéző használati tárgy, hangulati elem emeli a tárlat ünnepélyességét. A három egybenyíló, gondosan berendezett terem szinte szentélyként őrzi a becses tárgyakat. S hogy csakugyan nem holt betűket rejtenek a megsárgult papirosok, mi sem bizonyította jobban, mint az ünnepi megnyitón Jáki Teodóz bencés szerzetes tolmácsolásában felhangzó Halotti beszéd és könyörgés hatása. Az atya szájából a gyászszertartás prédikációja csakugyan eleven imádságként hangzott. A meghívottak a beszéd után lévő Kyrie eleison könyörgést már közösen mondták. S a végén a taps is elmaradt, hiszen sír mellett állva kinek is jutna eszébe ilyesmi.
(Megtekinthető február 28-ig, kedd-szombat, 10-18 óra között.)
