A műalkotás Hunyadi Mátyás uralkodásának utolsó esztendejétől induló mozgalmas évszázadairól az intézmény honlapja többek között ezt írja: „A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kisszebeni főoltár a középkori Magyarország egyik legnagyobb és leggazdagabb díszű szárnyas oltára volt. Készítésének idejéről, történetéről elsősorban az oltáron megjelenő eltérő korú feliratok és a címerek vallanak. A predella jobb oldalán megjelenő Jagelló-pajzs a mű megrendelését 1490 utánra keltezi, a bal oldali merevszárny Krisztus megdicsőülését ábrázoló felső képének hátoldalán olvasható 1516-os évszám pedig már minden bizonnyal a befejezéshez közeli dátum. A huszonnégy táblaképpel – az ünnepi oldalon Keresztelő Szent János legendájának, a hétköznapin Mária életének ábrázolásával –, a szekrényben Szűz Mária, Szent Péter és Keresztelő Szent János életnagyságon felüli szobraival, a szekrényfeleken vértanú szüzekkel és az oromzatban további szobrokkal díszített oltár készítése bizonyára hosszú éveket, sőt évtizedeket vett igénybe.
Az oltár történetének következő, igen fontos szakasza a XVII. századra tehető. A kor igényei szerinti modernizálás az oltár egészét érintette: a festményeket és a szobrokat az eredeti ikonográfiát követve teljesen átfestették, a díszítőfaragványokat kiegészítették és átalakították, bővítették az oromzatot is. Nem múlt el az oltár történetében nyomtalanul a XIX. század sem, mely főként pusztulást hozott. Egyes részletek végleg elvesztek, majd a szétbontás és a fővárosba szállítás következett. És megszenvedte a XX. századot is: a többszöri múzeumi felállítást és bontást, a raktározást, valamint a második világháborút.”
Az alkotó mesterek neve nem maradt fenn, a mű stílusjegyei azonban sziléziai és lengyelországi kapcsolatokra, párhuzamokra utalnak. A főoltár jelenleg is zajló teljes restaurálása és rekonstrukciója – a barokk kori átfestések eltávolításával – az oltár eredeti, késő gótikus állapotának visszaállítására irányul.
A monumentális szárnyas oltár szélessége 660, jelenlegi magassága 410 centiméter. (Egykor tizenegy méter körül lehetett.) A munkákból a legsúlyosabban károsodott részek, a gótikus csipkézetű oromzat és a mozgó szárnyak helyreállítása még hátravan. A felújítás befejezését követően az oltár magassága meg fogja közelíteni a hét métert. A tervek szerint jövő őszre készülnek el vele.
Fotó: MNG
