Szűkös lett a nép által igencsak megkedvelt valódi babkávé, ám kéznél volt a gyógynövényként régóta termesztett mezei katáng egyik változata, a cikória (Cichorium intibus var. sativum) gyökere. Ezt felaprították, megszárították, megőrölték, majd megfőzték úgy, mint a babkávét. A cikória kétéves növény. A vetés évében kifejlődnek a mintegy 25 centiméter hosszú hengeres karógyökerek és a tőrózsában elhelyezkedő levelek. A második évben jelennek meg a kék fészkesvirágzatok. A gyökér kívül sárgásbarna, belül fehéres. Mielőtt felaprítanák, eltávolítják a külső barnás réteget. Az idősebb oldalgyökerek is hajlamosak a megvastagodásra. A cikóriagyökérben lévő inulin a pirítás során kávéhoz hasonlító aromát kap. A virág szirmai nyár közepétől ősz derekáig szabályos időközökben, a napsütés hatására kiterülnek, majd öt órával később becsukódnak, ezért szokták virágóraágyásokba is telepíteni. Érdekes megfigyelés, hogy hangyaboly közelében a katáng rózsaszín virágot hoz, ezt a színváltozást a hangyasav okozza. Túl azon, hogy a cikória hasznos takarmánynövény, a gyökérből kivont inulint, fruktózt és etanolt is felhasználja a gyógynövényipar.
A cikória termesztése
Pótkávé készítésére két fajta ajánlott: a „Magdeburg” és a „Brunswick”. A magot tavasz végén kell elvetni, majd miután kihajtott, 40 centiméteres tőtávolságot tartva ki kell palántázni a kert napsütötte részébe. Lehet közvetlenül a kerti ágyásba is vetni. Előtte azonban célszerű mélyen felásni most ősszel a talajt, és ahol szükséges, homok hozzáadásával lazítani. Csak jól megmunkált, enyhén meszes földben fejlődnek vaskos, hosszú gyökerek, amelyeket ősszel ki lehet ásni. Tisztítás, darabolás és szárítás után tüllzacskóban kell tárolni, és felhasználás előtt megőrölni. Keverhető koffeinmentes babkávéval vagy pörkölt kávéval. Régi szakácskönyvekben szurrogátumnak nevezik a valódi kávéhoz kevert pótszereket.
