A 7-8. osztályosok közül Kálmán Attila lett az első, az 5-6-os pályázók közül Kandikó Lídia a harmadik helyen végzett. Mindketten a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola tanulói, akiknek Pap Gáborné, illetve L. Pálos Éva tanítja a magyar irodalmat és nyelvtant. A Nemzeti Galéria kupolatermében rendezték meg az ünnepélyes eredményhirdetést, ahol elhangzottak a legkiválóbb alkotások. A diákok és felkészítőik ajándékcsomagjában négy-négy belépőjegy is volt a Nemzeti Galériába. Szinyei Merse Pál Léghajó című képe fogta meg leginkább Kálmán Attilát. Mint mondta, a végtelen szabadságvágy miatt kerekített mesét a léghajóhoz, hiszen az – legalábbis a képzeletében –, bárhova, bármikor felszállhatott. A bárdudvarnoki diák – aki újságírónak készül –, Hamuherceg és az üvegcipő címmel írt egy rövid mesét. Fordulatos cselekményszövését maga is élvezte, s alig akarta elhinni: neki ítélték az első díjat. Hogy mit szeret olvasni? Most éppen Scherlock Holmes a kedvenc, meg Leslie L. Lawrence sci-fi történetei, de weboldalakat is gyakran böngész. Azt tartja: a média sokat foglalkozik politikával, a politikusokkal, ám az életről, a teremtett világ szépségeiről ritkán esik szó a sajtóban. Örömszegények a lapok, a televíziós híradások, viszont a gyilkosság az mindig vezető hír. Pap Gáborné tanárnő szerint Attila írásban sokkal jobban ki tudja magát fejezni, mint szóban. Több évtizedes pedagógusmúlttal a háta mögött nem túl gyakran találkozott ilyen írói vénával megáldott tanítvánnyal, de a fantáziája is bámulatos, s ez a rendszeres olvasásnak köszönhető. Így látja L. Pálos Éva is, aki a nép- és a műmesék szerepét mindennél fontosabbnak tartja a bontakozó gyermeki lélekben. Taszáron élő tanítványa, Kandikó Lídia szóbeli megnyilvánulásain és dolgozataiban az érzékelhető, hogy könyvek bűvöletében él, nem készen kapja a vizuális információt, hanem az olvasmányélmények hatására működésbe lendül a képzelet, s ez különös személyiséggazdagító erő. Ezért nagy a szókincse és választékos a beszédstílusa. Örülne, ha több, Lidihez hasonló diák venné körül. Festői mese született Lídia tollából is. Mint megjegyezte, azért választotta ef. Zámbó István Új magyar népművészet című alkotását, mert sok népmesei alak látható a mesefán. Ő pedig szívesen olvas népmeséket. Kedveli Petőfit, Molnár Ferenc Pál utcai fiúkját és Szabó Magda Abigéljét. A titok, a rejtély foglalkoztatja; talán ezért szeretne régész lenni.
– A kitalált lények, az izgalmas történetek a legvonzóbbak a mesékben – vallja Lídia –, no meg az, hogy ott mindig a jó győz, s a gonosz elnyeri megérdemelt jutalmát. Nem úgy, mint az életben.
