A négy történelmi egyház vezetője a közös sajtótájékoztatóval azt is kifejezésre kívánta juttatni, hogy a katolikus, a református, az evangélikus egyház és a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) sok közös értéket vall, és a közös értékek mentén, együttesen tudnak fellépni a társadalmat szétziláló jelenségekkel szemben. – Ez derült ki Bölcskei Gusztáv református püspök szavaiból, aki egy, a közelmúltban megjelent felmérést ismertetve elmondta: Európa népei közül a magyar a legboldogtalanabbak és legpesszimistábbak közé tartozik. Az, hogy mi egymás mellett ülünk most, bensőnkből fakadó késztetés, nem megrendezett jelenet – folytatta Bölcskei Gusztáv. – Egyházaink hittek és hisznek ma is abban, hogy létük, munkájuk nem csupán a köz szolgálatában, hanem a lélek és a test egészségének megőrzésében is meghatározó szerepet tölt be. Komoly értékeket próbálunk őrizni, emellett igyekszünk erőt adni az embereknek. Mivel a társadalomban nagyon sok bizalmatlanság él, különösen nagy felelősséget jelent számunkra, hogy az egyházak irányában mégis megtapasztalható az emberek bizalma. Ezt szeretnénk tovább erősíteni.
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke arról szólt, hogy ők is kiemelkedően fontosnak tartják az egyházak szerepét, hiszen maguk is megtapasztalják, hogy akik nem tartoznak egy-egy közösséghez, akik nem tudják, honnan jöttek, bizonytalanok, sokszor érzik magukat elveszettnek. „A mai magyar társadalom egyik legnagyobb problémájának látjuk, hogy az emberek nem tudnak egymással találkozni, beszélgetni. A vallásos közösségek erre adnak lehetőséget. A zsinagógában, a templomban mindenki egyenlő. A vallás, az egyház az, amely gyógyírt nyújt a magányosságra, iránytűt mutat az élet nehézségeiben. Ez az egyik legfontosabb feladata a történelmi egyházaknak. Az embereket meg lehet győzni, hogy jobb hitben élni, mint anélkül. Ittzés János elnök-püspök is beszélt a nemzet rossz egészségi, illetve lelkiállapotáról. A helyzet azonban nem reménytelen – tette hozzá, majd így folytatta: „Reménységünk forrása nem bennünk van. Mi, keresztyének nagy távlatban gondolkodhatunk, amely maga az isteni szeretet. Ennek alapján kell élnünk, erről kell tanúságot tennünk. Amikor vallásos emberek ezekről a létünket meghatározó dimenziókról szólnak, nem hamis filozófiákról, ideológiákról, hanem az igazságról tanúskodnak. Ez pedig a társadalom számára is fontos. Meggyőződésem – fogalmazott a püspök-elnök -, hogy az egyházak ezzel a reménységgel párosult tanúságtétellel is szolgálják a társadalmat. Ez is küldetésünk. A ránk bízott fiatalok nevelése, az idősek, rászorulók segítése, a jel, hogy a mi életünket Isten irányítja – másoknak is reménységet adhat. Reménység nélkül pedig nem lehet élni.
Erdő Péter bíboros az értékhordozásról mint többarcú jelenségről beszélt. Egyfelől szólt az egyházak konkrét közszolgálati tevékenységéről, másfelől a közbizalom erősítéséről és a szolidaritás értékének hangsúlyozásáról. Ezekre manapság nagy szüksége van társadalmunknak. Az 1990. évi IV. törvény preambuluma beszél arról, hogy az egyházak a társadalomnak értékhordozó tényezői: alaptevékenységükben, közszolgálati feladatvállalásaik révén, valamint az egészséges nemzeti tudat alakításában. Azt hiszem – mondta az MKPK elnöke -, hogy a párbeszéd, a múlt feldolgozása, a kiengesztelődés, az emlékezet megtisztítása mind-mind olyan tevékenység, amelyet az általunk képviselt közösségek évek óta próbálnak ellátni. Amikor minderről beszélünk, nem csupán a fontosságunkat próbáljuk átérezni, hanem egyházunk tagjaihoz és mindazokhoz fordulunk, akik megbecsülik ezt a tevékenységünket. Ezt azzal is jelezhetik – mondta a bíboros főpásztor -, hogy jövedelmük adójának egy százalékát felajánlva támogatják egyházainkat, ezzel is jelezve szolidaritásukat. Tavaly a három keresztény egyház lépett fel közösen, idén a Mazsihisz is csatlakozott ahhoz a közös kampányhoz, hogy mind többen ajánlják fel adójuk egy százalékát az egyházaknak. Idén egy reklámiroda kapott megbízást arra, hogy bemutassa: milyen célokra használják fel az adók felajánlható részét a történelmi egyházak.
Erdő Péter ezzel kapcsolatban kiemelte az egyházak egészségügyi, szociális és oktatási intézményeiken keresztüli szolgálatát, amelyet az állam is megbecsül, valamint hogy a közbizalom és a szolidaritás olyan jellemzők, amelyek kutatások szerint még a gazdasági fejlődéshez is hozzájárulnak, és segítik az egészséges nemzettudat kialakulását. Ezekhez a tevékenységekhez jelentős mértékben járul hozzá a személyi jövedelemadókból felajánlható egy százalék. A mai világban reklám nélkül a médiumokban nehéz az emberek figyelmét felkelteni akár egy-egy termék, akár egy fontos intézmény vagy az egyházak munkájának támogatására is. Mátrai Erik, Testvérek című lapunk grafikus-tördelőszerkesztője készítette számítógépes technikával azt a reklámot, mely a négy egyház szociális, oktatási szolgálatát mutatja be, jelzi, milyen fontos a határon túli intézmények támogatása, a rászorulók gyógykezelése, a kórházak fejlesztése. Külön honlapot is indított a négy történelmi egyház, amelyet a www.bizalmiszavazat. hu címen találhatnak meg olvasóink. A sajtótájékoztató során Erdő Péter bíboros Feldmájer Péterhez fordulva a közelgő pészah alkalmából sok sikert, belső békességet és a szabadság örömét kívánta a magyarországi zsidóságnak is. Mint mondta: húsvét alkalmával ezekre az értékekre figyelni, ezekben megújulni szintén az optimizmus jele.
A Népszabadság újságírójának kérdésére, melyben a Magyar Gárdától és a szélsőséges jelenségektől való elhatárolódásról kérdezte a jelen lévő keresztény egyházak vezetőit, Bölcskei Gusztáv püspök kijelentette, hogy a keresztény- zsidó kultúrkör értékei összetartoznak, amire a közös kampány is világos válasz. Ily módon is szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a szélsőséges, közösségromboló nézetek ne találjanak, ne találhassanak se szövetségest, se táptalajt a keresztény egyházakban. Feldmájer Péter elmondta, Ittzés János püspök pedig megerősítette, hogy az ökumenikus tanács döntése szerint ezentúl április egyik vasárnapján minden évben a templomokban megemlékeznek a holokauszt magyarországi áldozatairól is. Erdő Péter válaszában nagyon veszélyesnek minősítette az utóbbi idők szélsőjobboldali megnyilvánulásait. Az erős érzelmi hatásokat kiváltó audiovizuális kultúra térnyerésével – figyelmeztetett – fennáll a manipuláció lehetősége. Azok, akik ilyenfajta szélsőjobboldali jelenségekkel igyekeznek a társadalmat provokálni, a tűzzel játszanak. Nem éledhetnek újjá az ordas eszmék, nem engedhetjük meg, hogy olyan magatartás terjedjen el a társadalomban, amely a kereszténységgel és az együttélés általános normáival is gyökeresen ellenkezik.
