Hogyan tarthatjuk meg Erdélyt?

Mivel a mohácsi vészt követően, a maradék királyi Magyarországtól elválasztva önálló (és a török szultánnak adót fizető) fejedelemség lett, az 1848-as unióig joggal nevezték „a másik magyar hazának”. Csak eközben az Erdély földjét számtalanszor dúló Habsburg-, török és tatár hadak a magyar falvakat felégették, lakóikat megölték vagy fogságba hurcolták. A hegyekből meg a Kárpátokon túlról pedig jöttek helyükre a román – akkor használatos nevükön oláh, wallach – pásztorok és földművesek. A magyar birtokosok hívták is a török uralom alatt senyvedő két román fejedelemségből az embereket, hogy pótolják a hiányzó munkaerőt. Megbízható és alapos kutatások szerint Erdélyben a románok a XVIII. század elejére jutottak abszolút többséghez. De társadalmi állás, gazdasági erő és politikai befolyás alapján a magyar elem vezető szerepe megmaradt, osztozva ebben a XII. században betelepült szászokkal. A Habsburg Birodalom és a török között 1699-ben megkötött béke értelmében Erdély mint nagyfejedelemség a bécsi császári udvar irányítása alá került.
1848-ban a magyarországi forradalom hatására az erdélyi diéta (országgyűlés) megszavazta az egyesülést (uniót) Magyarországgal, deklarálta a teljes nemzetiségi és vallási szabadságot, de elzárkózott a román értelmiség és papság által követelt speciális jogok, az autonómia megadásától. Ugyanez a felfogás határozta meg a kiegyezés utáni magyar nemzetiségi politikát is. Csak későn: 1918 őszén, az elvesztett világháború végén jött rá a magyar társadalom arra, hogy Erdély lehetne „keleti Svájc”, nemzetiségi alapon kantonokat alkotva. Az erdélyi román politikusok azonban – összhangban a győztes antant ígéreteivel – a Román Királysághoz történő csatlakozást választották. A trianoni békeszerződés a történelmi Erdély mellett a Bánság és a Tiszántúl jelentős részét – akkor még színmagyar városokkal együtt – ugyancsak Romániához csatolta. Az átcsatolt területen – az 1910-es népszámlálási adatok alapján – 1,7 millió magyar, 2,8 millió román és félmillió szász, illetve sváb élt. A győztes nagyhatalmak Romániával is aláíratták a kisebbségek védelméről szóló szerződést, de azt a nacionalizmus bódulatában élő állam nem tartotta be. Az 1940. augusztus 30-án Németország és Olasz­ország döntőbírói határozatával Magyarországhoz visszakerült területen az 1941-ben tartott magyar népszámlálás szerint a lakosság ötvenhárom százaléka volt magyar. Erdély hovatartozását azonban nem az etnikai arányok döntötték el, hanem személyesen Sztálin. Az 1947-ben Párizsban aláírt békeszerződés visszaállította az 1920-as magyar–román határt, noha angol és amerikai részről annak Magyarország javára történő módosítását javasolták.
A második világháború egymillió magyar halottja (félmillióan voltak a meggyilkolt magyar nyelvű és tudatú zsidók) és az azt követő kitelepítések nemcsak a Romániához csatolt magyarok számát csökkentették, de még inkább arányukat az összlakosságban. A telepítések, az iparosítás, az erőltetett asszimiláció következményeként Erdélyben mára csak a székely városokban maradt meg a magyar többség, az egykor kilencvenöt százalékban magyar Kolozsváron napjainkban alig tizennyolc százalék vallja magát magyarnak. A rendszerváltozás lehetővé tette a magyarországi, majd a nyugat-európai munkavállalást, s ez tovább csökkentette az erdélyi magyarság számarányát.
Mindebből az következik-e, hogy Erdélyt a magyarság végleg elveszítette? Ha elfogadjuk azt a napjainkban is gyakran elhangzó állítást, hogy egy terület azé, aki teleszüli, akkor már a XVIII. században elveszítettük. Politikailag 1920-ban, majd 1947-ben újból. Erdély azonban nemcsak múltjában, hagyományaiban, de mai valóságában is többnyelvű, több kultúrájú, több vallásfelekezetű országrész, e tekintetben is jelentősen elüt Románia többi részétől. Erdélyt a magyarság csak akkor veszíti el, ha ott megszűnik a magyar szó, ha kivándorol vagy beolvad a románba a ma ott élő mintegy 1,3 millió magyar. Ettől messze állunk, és reméljük, ez sosem fog bekövetkezni.
Kétségtelen, hogy Erdélyben a magyarság jövőjét legjobban a Székelyföld autonómiája és mindenütt a helyi demokrácia, az önkormányzat szolgálná. Árulkodó, hogy a román többség ettől a legmerevebben elzárkózik, tehát a magyar kisebbség létszámának fokozatos csökkenésétől várja alkotmányának beteljesülését, miszerint Románia a románok nemzetállama. Európában ez anakronizmus, ma valamennyi államban nagy létszámban élnek történelmi vagy újabban munkát vállalt és letelepedett kisebbségek. A Kárpát-medence őshonos magyar kisebbségeit nemzetközi (Románia által is aláírt) konvenciók védik – egyelőre csak papíron. De az 1,3 millió aláírással támogatott európai nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés, egy minél több barátot szerző magyar külpolitika változást fog hozni, különösen ha a határainkon kívülre került magyarok jól politizálnak, nagy arányban vesznek részt a választásokon, és a kormányok számára megkerülhetetlen tényezőt jelentenek.
Felelőtlen és veszélyes minden felvetés, amely a fönnálló határok megváltoztatását javasolja, követeli. Eltekintve attól, hogy a megváltozott etnikai viszonyok miatt egy népszavazás sem vezetne jelentősebb határmódosításokhoz (a magyar határ mentén: Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon hol van már a magyar többség?), szomszédaink határozottan elzárkóznak még a legkisebb területi engedménytől is, márpedig az 1975-ös helsinki záróokmány is csak közös megegyezés esetén fogadja el a határok megváltozását. Ha pedig valaki erő alkalmazásával akar eredményt elérni, számoljon azzal, hogy valamennyi szomszédunkkal szembekerülnénk, a nagyhatalmak pedig valamennyien elítélnék és megbüntetnék a békebontást.
Nemcsak a hívő keresztény ítéli el az erőszakot és a háborút, de minden józan ember. A magyar és más nemzeti, történelmi kisebbségek jogainak csorbítása, megtagadása bűn, törvénytelenség. Ennek kell hangot adnunk, erőteljesen, befelé és kifelé egyaránt. Isten malmai lassan őrölnek, szoktuk mondani, de hiszünk igazságunk erejében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..