A közelmúltban műszereket szereltek fel benne, amelyek nem túl esztétikusak ugyan, de hasznosak. Az érzékelők ugyanis a reneszánsz freskók állapotát ellenőrzik. „High-tech szemek ezek: harminchat a levegőben lóg, tizennégyet a freskókeretekben rejtettünk el” – magyarázta Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeum igazgatója. Az 1980–1999 között restaurált Sixtus-kápolnát 2010-ben „porolták le” utoljára, de mivel évente több mint négymillió látogatót fogad, falai folyamatos karbantartásra szorulnak. Most cserélték ki az 1983-as klímaberendezést, a szenzorok pedig a hőmérséklet és a páratartalom változását jelzik, valamint a freskókra letelepedő porszemcsék vastagságát és összetételét is figyelik. A látogatók kibocsátotta szén-dioxid koncentrációját szintén mérik.
A Sixtus-kápolna a pápák magánkápolnája és a pápaválasztások színtere. A világ elsősorban mennyezetfreskójáról ismeri. Nevét építtetőjéről, IV. Sixtus pápáról kapta. Az építkezés 1473-tól 1481-ig tartott Giovannino de’Dolci, mások szerint Baccio Pontelli (De Campos) építőmester irányításával. A kápolna eredeti neve Capella Maior volt. A freskóit Botticelli, Ghirlandaio, Pinturicchio, Perugino, Rosselli, Signorelli és Michelangelo festette.
A belső méretei megegyeznek az Ószövetségben leírt Salamon-templom méreteivel. A mennyezet magassága 20,7 méter. Michelangelo egyik legismertebb műve a Sixtus-kápolnában látható, amely a maga 540 m² területével a legnagyobb egybefüggő freskó. Egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek. Az itáliai reneszánsz korában, 1508 és 1512 között keletkezett alkotás számtalan elemből áll. Kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, köztük található a freskó legismertebb részlete, az Ádám teremtése. Ezenkívül hét ószövetségi próféta, öt szibilla arcképe, bibliai jelenetek, Krisztus őseinek felsorolása, mellékalakok és a maga korában újszerű látszólagos márványdíszítés teszik teljessé a művet.
A reneszánsz „díszletbe” kevéssé illő, ugyanakkor jó szolgálatot tevő műszerek, többek között ezt a monumentális művet is óvják majd az utókor számára.
