A pogány és a keresztény szokások közötti határvonal mára már oly mértékben összemosódott, hogy nehéz elválasztani egymástól a különböző elemeket. A vízkeresztkor szokásos házszentelések befejezése után a legények ostorpattogtatással, kolompolással adtak hírt arról, hogy megkezdődött a farsang, amely hamvazószerdáig, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig tartott. A farsangi népszokások magyarországi elterjedéséről középkori írásos feljegyzések tanúskodnak. Mátyás király udvari mulatságain Itáliából származó művészi álarcok mögé rejtették kilétüket a bálozók. A farsangi álarc és a féktelen tánc a szabályok kigúnyolását jelentette. A királyok, fejedelmek még a nehéz időkben, hadviselés közben is rendeztek farsangi táncos vigalmat.A farsangi időszakban az eladósorba került lányokat, a házasulandó legényeket a bálokon vezették be a társaságba. Ekkor jött el az udvarlás, a párválasztás, a házasságkötések ideje, aminek legfőbb oka az volt, hogy különös, mágikus kapcsolatot sejtettek az egybekelő ifjú pár és az ébredő, megújuló természet között. A farsang jellegzetes étele a szalagos, a rózsa- és a forgácsfánk, de kedvelt a rétes is. A sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték. Farsang idején a városi nagypolgárság, az arisztokrácia is szervezett mulatságokat. A XIX. századtól kezdve lettek híresek az egyesületek, egyletek, iparos testületek, az egykori céhes mesterek, legények és családjaik báljai, „dalidóji”. Emlékezetessé tették a farsangi napokat a kollégiumi diákság felvonulásai, színjátékai is. Az utóbbi évtizedekben a hazai bálok sorában, a diákok számára rendezett ünnepélyek között a legrangosabbak közé tartozott a bencés diákok bálja. 1948-ban ennek tiszta jövedelmét a felrobbantott Lánchíd és a balatonakarattyai bencés diáküdülő újjáépítésére fordították. A Rákosi-korszak egyházellenes intézkedéseinek azonban nemcsak az évenkénti bencés bálok sora, a bencés diákok szövetsége, hanem a nyolc bencés gimnáziumból hat is áldozatul esett… A bencés gimnáziumból kikerült, de a felnőtt életbe még be nem lépett, egyetemista diákok a 2006-os farsang idején elevenítették fel először a hagyományos, jótékonysági bencés bált, amellyel szerettek volna méltóvá válni a rangos elődökhöz. Az akkori és azóta évenként megrendezett bálok célja, hogy újjáépítsék a bencés diákok közösségét, hogy a báli sokadalomban egymásra találjanak a régi iskolatársak. 2010. február 6-án a Szépművészeti Múzeumban megrendezendő ötödik jótékonysági bál célja a bencés gimnáziumok magas szintű természettudományos képzésének támogatása. Ennek megfelelően a bál „arcának” egy pannonhalmi tudós szerzetest választottak. Reisch Elek gyógyszerész nevéhez számos készítmény, többek között a pannonhalmi Szent Márton-gyógynövénylikőr receptje fűződik. A különleges bencés gyógynövény- és keserűlikőröket a mai napig az általa lejegyzett, 1730-as évekből származó titkos receptek alapján készítik. A bál egyházi fővédnöke immár hagyományosan Várszegi Asztrik főapát. Horváth Gellért, a bál szervezője elmondta: bár a rendezvény színvonala, lelkülete a jelenlévőkön múlik, a rendezők is igyekeznek minél színesebb programokkal fokozni a jókedvet. A hagyományos nyitótánc után a Kistemplomos Lovagok együttes gondoskodik majd a megfelelő báli hangulatról, de ismét lesz borkóstolás, koktélbár, jótékonysági kaszinó, valamint egy fotókiállítást is megtekinthetnek a bálozók. Tombola, latin tánc, cigányzene zárja majd a farsangi mulatságot. Találkozások nélkül nincsenek emberi kapcsolatok – vallja a budai egyházközségek farsangi báljának rendezője, Boldvai József is. Ők a kilencvenes évek elején kezdték szervezni a farsangi bálokat azzal a céllal, hogy erősítsék a plébániák közötti személyes kapcsolatokat. Szeretnék megmutatni, hogy örömmel, méltósággal, ugyanakkor a segítő szándékot kifejezve is lehet szórakozni, mert nem idegen a keresztény embertől a derű, a jókedv és a nagylelkűség. Jótékonysági báljaik adományaiból vajdasági, kárpátaljai, felvidéki, erdélyi magyar, keresztény oktatási intézményeket támogattak az elmúlt évek folyamán. Vendégül látták az ottani iskolásokat, akiknek az anyaországi programok életre szóló élményt jelentettek. Mulatságaikra még idős, vidéki házaspárok is eljönnek, hogy „megmártózzanak, forduljanak egyet” a lelkierőt, ugyanakkor kellemes szórakozást is nyújtó báli hangulatban. „Jézus azt várja tőlünk, hogy derűsek és boldogok legyünk, mert az Örömhírt nem lehet rosszkedvűen közvetíteni az emberek felé” – mondja Boldvai József. Évről évre egyre több úgynevezett nem hívő is érdeklődik a bál iránt, aminek örülnek a szervezők, mert azt szeretnék, hogy erősödjön a lokálpatriotizmus a budai kerületekben. Báljaikon mindenki vendég és vendéglátó is egyben. A „batyus bálok” hagyományainak megfelelően a bálozók egy-egy tál házilag sütött édességgel kedveskednek a farsangi sokaságnak, köztük a budai kerületek jobboldali polgármestereinek, országgyűlési képviselőinek. A Móricz Zsigmond Gimnáziumban, február 13-án megrendezendő báljuk adományaiból az egyre nehezebb helyzetbe kerülő nagycsaládosokat szeretnék támogatni. Derű, vidámság, jókedv jellemzi a Szent Imre cserkészcsapat országos farsangi báljait is, mert az öröm a keresztény élet egyik állapotjellemzője – mondja Brückner Ákos Előd ciszterci szerzetes, plébános. Január 9-én este a Szent Imre Gimnázium díszterme színházteremmé, majd bálteremmé alakul. Mulatsággal összekötött műsoros esttel ekkor ünnepli a budai ciszterci Szent Imre plébánia 433. számú Szent Bernát cserkészcsapat újraalapításának huszadik évfordulóját. A csapat hétköznapjait, ünnepeit bemutató film után, a nyitótáncot követően lehetősége nyílik mindenkinek, hogy megtornáztassa „viszkető talpait”. Eközben a termekben teaház, fotókiállítás és cserkészmozi várja az érdeklődőket… Csak néhány báli előkészületet tudtunk bemutatni írásunkban. Tanulsága mindegyiknek, hogy ha jó cél érdekében tesz valamit az ember, akármilyen nehézségek árán is, de mindig megvalósulnak a dolgok.
