Fotó: Lambert Attila
Baritz Sarolta Laura domonkos szerzetes nővér 2014-ben védte meg a most kiadott könyvével azonos témájú doktori disszertációját. Hosszú évek munkája érett be – mondta Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a kötet méltatója. A téma hét-nyolc éves kutatási folyamata előzte meg a könyv létrejöttét. Új értéket hozott létre a szerző, valódi szellemi táplálékot nyújtva az értelmiségi, szakmai olvasóközönségnek: rámutatott, és tudományos igénnyel igazolta, hogy a gazdasági válság gyökereit kutatva elsősorban nem a költségvetési számításokat vagy a vállalati terveket kell felülbírálni, hanem az embert kell vizsgálni.
Az angolszász jelzálogpiacok 2007-es összeomlását követő válság ténye a gazdasági jelenségek vizsgálatában módszertani pluralizmust eredményezett – fejtette ki Lentner Csaba. – A szóban forgó könyvben is megjelenő emberközpontú paradigma arra hívja fel a figyelmet, hogy a veszteség (a pénzhajhászat révén kialakult válság) elkerülése érdekében azt szükséges megvizsgálni, hogy az ember miként viszonyuljon a gazdasághoz. A fő megállapítás az, hogy a gazdasági tevékenység célja nem a profitmaximalizálás, hanem a köz jóléte kell hogy legyen.
Laura nővér hazai és nemzetközi téren is úttörő munkája hiteles és szakmailag megalapozott – szögezte le a könyv méltatója.
Baritz Sarolta OP a könyvbemutatón elmondta: a kötet címe arra utal, hogy az anyagvilág kétdimenziós síkja az Aquinói Szent Tamás-i értelemben vett erkölcsi jók körébe tartozó értékek világát jelenti, s ezzel együtt lehet integrált egész a gazdaság. A mű fő tézise, hogy más értékrend más gazdaságot hoz létre, és létezik erkölcsös ember, aki ezt működteti.
Ez a más az erényetikai alapú gazdaság, amelynek lehetősége – a könyvben leírt empirikus kutatások alapján – bizonyított matematikai evidencia. Laura nővér azt is elmondta, hogy az angolszász közgazdaságtan kétszáz éves történelméhez képest az erényetikai gazdaságtani modell kétezer éves, lényegében az ókortól kezdve fennálló szemlélet.
A könyvbemutatót Időszerű-e a paradigmaváltás a közgazdaságtanban? címmel kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen a szerző mellett részt vett Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Tóth József vállalkozó, az Üzleti ÉrtékMegőrző Közhasznú Alapítvány (ÉrMe Alapítvány) elnöke és Fodor István, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatója. A beszélgetést Hernády Zsolt történész vezette.
Veres András felszólalásában rámutatott: az egyház a Szent Ágoston Isten országa című művében tudományos igénnyel bemutatott, evangéliumi alapú társadalomképet igyekezett megvalósítani a történelemben, s a kapitalizmus megjelenését követően konkrétabban is megfogalmazni azt. Mivel örök életre lettünk teremtve, kötelességünk szem előtt tartani a háromdimenziós gazdaság felfelé mutató (vertikális) irányát – hangsúlyozta a püspök. Többek között ez az alapja azon társadalmi-emberi kötelességünknek is, hogy gyámolítsuk a gyermekeket, az időseket és a fogyatékkal élőket.
Fodor István, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatója szerint nemcsak a profitmaximalizálás az ellenség, hanem a korrupció és a protekcionizmus is, az, amikor a közvagyont érintő döntésekről van szó. Nem mind¬egy, hogy milyen belső tartás jellemzi a magas szintű vezetőket, akiktől sokan függenek. A 2008-ban kibontakozó gazdasági válság mintegy ötvenmillió ember állásába került – tette hozzá. Hosszú ideig tartó küzdelem várható az erényetikai paradigma érvényesülésének útján, mondta, hiszen a profitmaximalizálás napjainkban is uralkodó szemlélet a világban.
Tóth József vállalkozó arra mutatott rá, hogy a kapitalizmus ugyan értéksemlegességet hirdet, de az így keletkezett, szellemi értelemben vett légüres térbe mégiscsak belép egy „érték”, és ez a profit. Az ÉrMe Alapítvány elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a cégek létrehozásakor (a nagyvállalatok esetében is) az alapítók rendszerint jó célokat fogalmaznak meg, de a megvalósításkor ez a jóságfaktor torzulhat.
Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a mégoly kidolgozott és matematizált modern közgazdaságtan sem tud kielégítő választ adni a gazdasági célok és az eszközök egymáshoz való viszonyának kérdésében, valamint nem tud mit kezdeni az igazságosság fogalmával sem.
Veres András püspök a beszélgetés során megemlítette Szent Márton példáját, akit a jubileumi év végeztével is követendő erkölcsiségű emberként mutatott be. A főpásztor elhibázottnak tartja a vasárnapi munkavégzés újbóli visszaállítását hazánkban, mondván, hogy a pihenőnap a család egysége, a jó közérzet, az egészségügyi szempontok és a Szentírás tanítása alapján is szükséges lenne.
A zárómegjegyzések között Fodor István hangsúlyozta, napjainkban zajlik a negyedik ipari forradalom, s ennek eredményeképpen rengeteg munkahely szűnik majd meg. A fiatalok gondolkodásmódja is változóban van, sok tekintetben különbözik a mostani döntéshozókétól. Fontos lenne, hogy fiatal nemzedék tagjai is felismerjék az erényetikai alapú gazdasági modell értékét. Ha elég bölcsek vagyunk ennek elmagyarázásában, akkor meg is fogják érteni – mondta zárszavában az Ericsson Magyarország volt vezérigazgatója.
