– Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a minap az Európai Parlamentben A vallások helyzete Európában című rendezvénysorozat második konferenciája. A megnyitó előadást Surján László, az EP és a magyar Országgyűlés képviselője tartotta. Az Európai Unióban egyre többször tapasztalható a vallás társadalmi jelenlétének támadása – hangzott el a bevezető előadásban. – A fellépés esetenként iszlámellenesnek látszik, de mint a fenti példában is, végül általános vallásellenességbe fordul. Surján felhívta a figyelmet, hogy az elvileg toleranciát hirdető liberálisok gyakran durván türelmetlenek: hevesen tiltakoznak a vallás mindenféle nyilvános megjelenése ellen. Mintha az a cél vezetné őket, hogy az összes felekezet láthatatlanná legyen a közterületeken. A kommunista diktatúrának ugyanez volt a célja – emlékeztetett az előadó. A II. világháború utáni Magyarországon és más hasonló sorsú államokban az államhatalom erővel szorította vissza vallásosság minden megnyilvánulását a lakások és a templomok falai mögé. Most viszont Nyugat-Európában az emberek önszántukból vonulnak be a jelképes katakombákba, pedig az lenne a fontos, hogy mindenki – keresztény, zsidó vagy muszlim – nyíltan megélhesse vallását, hiszen az értéket képvisel. II. János Pál pápa úgy fogalmazott, hogy a vallás társadalmi szegregációja nem oly látványosan durva, mint a fizikai elnyomás, ezért talán még veszélyesebb – emlékeztetett Surján László. Több példát idézett, amelyek mind tanúsítják, hogy a keresztények látható jelenléte a mai Európában rendszeres támadások tárgya. Ezért nem lehetett Rocco Buttiglione 2004-ben európai biztos. Ezért tervezik olyan rendelkezés bevezetését Észak-Írországban, amely megtiltaná az iskolákban a vallási jelképek viselését, ide értve a nyakláncon hordott keresztet is. Ezért citálhatták parlamenti bizottság elé Lancaster katolikus püspökét, arra hivatkozva, hogy az iskolai osztálytermekben keresztek elhelyezését szorgalmazta, és a tanulók katolikus szemléletű szexuális felvilágosítását tartja kívánatosnak. Ebbe a sorba illeszkedik Kósáné Kovács Magda felszólalása az Európai Parlament plenáris ülésén – idézte fel a néppárti képviselő –, amikor is kétségbe vonta, hogy XVI. Benedek pápának joga van a magyar katolikus püspökök előtt erkölcsi értékítéletet mondani a magyar törvényekről. Ezekre a támadásokra rossz válasz a visszahúzódás – mondta Surján László. – Idézte Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek szavait: „Valami történik a mi vén Európánkban. A keresztények visszaszólnak, és nem csak belenyugszanak mindenbe. Kimennek az utcákra is. Nem hangos szólamokkal és még kevésbé erőszakkal. Nagy számban jönnek, békésen és barátságosan.” Igen, le kell venni a vékát a gyertyáról, elő kell jönni a katakombából, fejezte be előadását a képviselő.
