Hiller István miniszter szeptember 8-án ismertette az egyházak vezetőivel a költségvetési tervezet egyházakat is érintő összegeit. Közölte: a tavalyi évhez képest kilenc-tíz százalékkal kevesebbet kaphatnak majd az egyházak a költségvetésből, s a végösszeget 23,7 milliárd forintban jelölte meg – mindenfajta részletezés nélkül.
Ezt követően került sor a parlamenti bizottság rendkívüli ülésére, mert a történelmi egyházak vezetői szerint elfogadhatatlan, hogy a 2008. évi zárszámadás és a 2010-es költségvetés nem tartalmazza az egyházi közoktatási és szociális kiegészítő támogatás elszámolását. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke elmondta: különösen az egyeztetés módja okoz gondot az egyházaknak. Idén semmilyen adatot nem kapnak, annak ellenére, hogy ezt a minisztérium többször is megígérte. Arról is szólt Erdő Péter, hogy a bizottsági ülést megelőző nap délutánján kaptak egy levelet, melyben az áll: a 2008-as zárszámadási törvényben olyan végeredmény jött ki, hogy 366 millió forintot még az egyházaknak kell visszafizetniük az iskolák normatív támogatásából, mert túlfizetés történt. A bíboros hozzátette: „Már a nyáron kértük az adatokat, de nem sikerült hozzájutnunk. Később kiderült, a számvevőszék mást állapított meg erre az időszakra vonatkozóan – de az látszik igazolódni, hogy az ÁSZ felé sem megfelelő adatokat közölt a minisztérium. Adatok hiányában, illetve élve azzal az erőteljes gyanúval, hogy az adatok esetleg nem felelnek meg a valóságnak – gondolok itt az egyszázalékos felajánlások összeszámolására – rendkívül nehéz egyeztetésről beszélni „– mondta Erdő Péter bíboros.
Bölcskei Gusztáv református püspök kiemelte: „Tavaly, amikor megváltoztatták a személyi jövedelemadó egyházaknak adható egyszázalékos számítását, kértük, legyen átfogó, átlátható, kiszámítható az egyházak finanszírozása, mely működésünket tervezhetővé tenné. Ezzel kapcsolatban 2008 novemberére elkészült egy szakmai terv, melyről azt állította a miniszter, hogy tükrözi a kormány álláspontját. 2009 elején voltak még ezzel kapcsolatban szakértői tárgyalások, ám amióta szakértői kormány van, szakértői egyeztetésre nem került sor. Arra a tendenciára azonban érdemes felhívni a figyelmet, hogy míg a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásából 2003-ban a református egyház részére 600 millió forint jutott – amely idén meghaladta az egymilliárdot –, az állami kiegészítés 2003-ban egymilliárd- hatszázmillió forint volt, az idei adatok szerint 654 millió forint lett csupán. Úgy érezzük, a növekvő társadalmi bizalom emelkedése mellett a kormányzat nem tartja fontosnak azokat a feladatokat, amelyeket az egyházak ellátnak” – mondotta Bölcskei Gusztáv.
Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az egyházak kiszolgáltatott helyzetéről beszélt. A párbeszédnek alig nevezhető tárgyalásokat többnyire úgy tálalják a társadalom elé, mintha az egyházak pénzéhesek lennének. „Ha normális volna a kapcsolat, és közfeladatainkról folynának szakmai tárgyalások, nem csak a pénz körüli hírekben szerepelnénk. Szeretnénk más dimenziókat megfogalmazni, közvetíteni a társadalom számára” – fejezte be mondandóját Ittzés János.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnöke azt emelte ki, hogy a négy történelmi egyház mindig bizalommal fordul a kormányzathoz, hogy megoldják a problémákat. Ugyanakkor ezt a bizalmat nem érzik a kormány részéről. A bizottsági ülést követően végül délután találkoztak Hiller Istvánnal az egyházi vezetők. A miniszter ezután úgy nyilatkozott, hogy folyamatosan egyeztet az egyházakkal a kormányzat, ő továbbra is az egyházak rendelkezésére áll. Bölcskei Gusztáv viszont kijelentette: „Semmivel nem jutottunk előbbre, hiszen semmi újdonságot nem tudtunk meg, a sarokszámokat már ismertük.”
Lapzártánkkor annyi tudható: folytatódnak a megbeszélések, legközelebb Bajnai Gordon miniszterelnökkel.
