Fotó: MTI
Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra címmel a keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferenciát szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma október 12–13-án Budapesten. A rendezvényen felszólalt többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint több közel-keleti egyházi vezető. A konferencia első napján Veres András püspök köszöntőbeszédében a keresztényüldözés tényét a hit szempontjából közelítette meg.
Az MKPK elnöke rámutatott: „Nero és a keresztényüldöző római császárok óta egészen napjainkig semmit sem tanultak a politikai élet egyes hatalmasságai. Pedig ha más nem, legalább a kétezer éves tapasztalat meggyőzhetné őket Tertullianus felismerésének igazságáról: a vértanúk vére – a keresztények magvetése. Vagyis az üldözés nem gyengíti, hanem még erősebbé teszi Krisztus Egyházát. (…)
Mi, magyarok, itt, a Kárpát-medencében különösen együtt tudunk érezni üldözött keresztény testvéreinkkel. A compassio érzése is átjárja a szívünket, amikor a híradásokból közel-keleti keresztény testvéreink véres üldözésének egy-egy újabb megnyilvánulásáról hallunk. Ugyanakkor ámulatba is ejt bennünket hősiességük, és lelkiismeret-vizsgálatra késztet minket helytállásuk. Sorsukat látva kikerülhetetlenül válaszadásra sürget a kérdés: Vajon mi mennyire állunk készen arra, hogy szenvedjünk a hitünkért, vagy ha kell, akár az életünket is adjuk érte? – mondta Veres András, és hozzátette: – Azért is ébred fel szívünkben az együtt szenvedés érzése üldözött testvéreink iránt, mert félelemmel töltenek el bennünket az Európában megjelent keresztényellenesség megnyilvánulásai. Nemcsak a nyíltan vallási indíttatású tettekre gondolok, hanem azokra a keresztény hitet kigúnyoló jelenségekre is, amelyek már jó néhány éve terjednek Európa-szerte.”
Az MKPK elnökének szavai után egy nigériai keresztény fiatal, John Oluwafemi Oni tanúságtétele hangzott el, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán tanul a magyar kormány ösztöndíjasaként. Elmondta, a multikulturális Nigériában a viszonylagos béke 2009 után bomlott fel végzetesen. Az Iszlám Állam hatására egyre erősödő nyugatellenes, dzsihadista Boko Haram kegyetlenkedései miatt 2,3 millió nigériai kereszténynek kellett elhagynia az otthonát. Tízezreket öltek meg. 2014-ben kétszázhetvenhat gyermeket raboltak el egy faluból, azóta sem találták meg őket. Az öngyilkos merénylők miatti félelem oda vezetett, hogy az egykor öntudatos nigériai keresztények templomai üresen maradtak az ország függetlenségének napján (október 1.), ezen a hagyományosan igen jelentős ünnepen, mert a hívők veszélyben érezték az életüket. A hazánkban tanuló nigériai egyetemista megköszönte a magyar kormány segítségét.
Idén szeptemberben nigériai, egyiptomi, iraki, izraeli, szíriai és libanoni keresztény egyetemisták (összesen nyolcvanan) kezdhették meg tanulmányaikat magyarországi egyetemeken a kormány ösztöndíjprogramjának keretében.
A konferencia következő felszólalója Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt. Felhívta a figyelmet Magyarország Alaptörvényének kezdőszavaira – „Isten, áldd meg a magyart” –, s ezáltal arra, hogy amikor a magyar kormány az üldözött keresztényeket segíti, velük közösséget vállal, az Alaptörvény szellemében teszi ezt. Rámutatott arra is, hogy a kereszténység lényegéhez tartozik a tanúságtétel, s ennek súlyos következménye lehet a vértanúság. A református püspök Pál apostol nyomán hangsúlyozta, ha megvan bennünk az együttérzés (compassio, szümpateia) üldözött testvéreink iránt, akkor gyakorolnunk kell velük kapcsolatban a szümmartíriát (közösség a tanúságtételben) is, ezt pedig a Szentírás szerint a Szentlélek munkálja bennünk. „Imádkozzunk a hatalmasokért, a népek vezetőiért, hogy békésebb időket élhessünk, és cselekedjünk másokért, a szenvedőket segítve!” – mondta Szabó István az „Ora et labora” bencés elvére és az „Orando et laborando” református erényére hivatkozva.
A következő tanúságtevő Huszam Banno iraki ösztöndíjas volt. Elmondta, hogy a legnagyobb iraki keresztény városból, Karakosból származik, de Bagdadban született, és ott nem vehetett fel keresztény nevet. Iskoláskorában késsel fenyegették meg, hogy térjen át a muszlim hitre, az egyik tanára mentette meg. Később a moszuli egyetemre járt, az odavezető buszúton számtalanszor kapott bombatalálatot a helyi járat, mégis mindig megmenekült. – Az Úr és a Szűzanya mindennap velünk volt – mondta.
2014-ben az Iszlám Állam támadásai miatt a családjának menekülnie kellett Karakosból, és csak három év múlva térhettek vissza porig égett otthonukhoz. Azóta elkezdődött a város újjáépítése.
A konferencia következő előadója Orbán Viktor miniszterelnök volt, aki elmondta: a közel-keleti és az afrikai egyházi vezetőket meghallgatva, az ő tanácsukra és kérésükre a magyar kormány arra törekszik, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél előbb visszatérhessenek arra a földre, ahol őseik is laktak. A nemzetközi színtéren pedig „ki kell szabadítanunk a döntéshozókat az emberi jogi szómágia és a politikai korrektség béklyóiból” – hangsúlyozta a miniszterelnök, egymás után sorolva a vallásokkal és a vallásszabadsággal foglalkozó kutatóintézetek által egyöntetűen alátámasztott tényeket, melyek szerint a vallások közül jelenleg a kereszténységet éri a legnagyobb üldözés a világban: száznyolc országban összesen mintegy kétszáztizenötmillió embert érint.
Magyarország stabil ország, ezért abban a helyzetben vagyunk, hogy szót emelhetünk az üldözöttekért, és segíthetjük őket oly módon, hogy közvetlenül az üldözött egyházakhoz juttatjuk el az erőforrásokat – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök köszöntőszavai után Shari Makar kopt keresztény műszaki egyetemista beszélt a hazánkban megkezdett tanulmányairól, és méltatta országunk inspiratív kultúráját.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a konferencia házigazdája a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára utalva felhívta a figyelmet arra, hogy itt az ideje a keresztények összefogásának. – Mutassuk fel az egységben rejlő hitelességet, dolgozzunk együtt az emberi közösség javára – hangoztatta.
A plenáris ülésen közel-keleti püspökök ismertették a helyi egyházak életét, és felszólították a nemzetközi közösséget az azonnali cselekvésre az üldözött keresztények érdekében. Basár Matti Varda, aki Louis Raphaël Sakót, a Babiloni Káld Katolikus Egyház pátriárkáját képviselte, II. Ignác Efrém, Antiochia és az egész Kelet szír ortodox pátriárkája, valamint III. József Ignác Júnán, az Antiochiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája szólalt fel a konferencián.
Felolvasták Christoph Schönborn bécsi bíboros üzenetét, előadást tartott Hilarion volokolamszki metropolita, az Orosz Ortodox Egyház külügyi osztályának vezetője, Ján Figel’, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja, valamint Hölvényi György, az Európai Néppárt vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának európai parlamenti társelnöke.
Hölvényi György arról beszélt, nehéz megértetni az európai parlamenterek jelentős részével, hogy amikor a keresztényüldözésről szólunk, nem másokkal szemben akarjuk előtérbe helyezni keresztény testvéreinket és helyzetüket. Az Európai Unió jelenlegi politikusai nem igazán értik meg azt sem, hogy az üldözött egyházak vezetői azt az üzenetet közvetítik felénk: a rájuk bízott hívek őseik földjén szeretnének élni, ott, ahol megkeresztelték őket.
Le kell ráznunk magunkról az érdektelenséget, hiszen a Közel-Keleten egyenesen a kereszténység bölcsőjét érintő katasztrófa fenyeget – figyelmeztetett az európai parlamenti képviselő.
A keresztényüldözésről szóló kétnapos nemzetközi konferencián bemutatták a Migrációkutató Intézet éves jelentését, majd szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás, amelynek végén záródokumentumot fogadtak el.
