1565-ben János Kázmér király a svéd háborúban királyságát Mária oltalmába ajánlotta, innentől beszélhetünk Máriáról mint minden lengyel királynőjéről. A Jasna Góra-i kolostorba vezető zarándoklatok még az ország feldarabolásának idején is erőt adtak a lengyelségnek: Mária országa nem veszhet el.
A XX. század vérzivataros időszakában Európa legnagyobb hitvallói, szentjei kerültek ki a lengyel családok gyermekei közül. Gondoljunk csak a haláltáborban vértanúhalált halt Maximilian Kolbe atyára, vagy az évszázad bíborosára, Stefan Wyszynskire, aki nem adta át egyházát, népét a kommunista „hódítóknak”. 1956-ban a János Kázmér által tett országfelajánlás 300. évfordulóján egymillió zarándok előtt erősítette meg levelében az újbóli felajánlást. Börtönből való szabadulása után azonnal hozzálátott, hogy előkészítse az ország népe megtérésének ezredik évfordulójára rendezett ünnepet. Kilenc éven át tartó lelkigyakorlatot indított útjára, melynek kiemelkedő eseménye volt a Czestochowai Madonna-kegykép másolatának országjárása. 1966. május 3-án a bíboros az országot áldozatul ajánlotta fel a világegyházért. Nem csoda, hogy 1978. október 16-án ebből az erős nemzetből került ki Szent Péter 264. utóda, az első kelet-európai pápa, II. János Pál, Karol Wojtyła személyében.
A hívő lengyel nép nemcsak komoly főpapokat adott a világegyháznak, hanem olyan fiatal papokat is, akik megnyitották a templomok és a plébániák kapuit, hogy az üldözöttek önmagukra találva új erőt meríthessenek a velük és népükkel szolidaritásban lévő egyházból. Ilyen bátor pap volt Jerzy Popiełuszko atya is, aki hétről hétre óriási tömegeket tudott megmozgatni a Varsó külvárosában lévő Kosztka Szent Szaniszló-templomban, és emblematikus alakjává vált a Szolidaritás szabad szakszervezet mozgalmának. Vallotta, hogy a nép magára hagyása egyúttal a haza elárulása is. Jézushoz hasonlóan jó pásztor kívánt lenni, olyan, aki a „rosszat jóval akarta legyőzni”. Ezért ellensége lett a szocialista önkénynek, az egyházellenes és erkölcstelen propagandának, a Kelet-Európát tönkretevő diktatúrának.
A fiatal papot hite és hazaszeretete miatt 1984. október 19-én brutális kegyetlenséggel ölték meg. El akarták fojtani azt a tüzet, amely hitvalló tanúságtételei, prédikációi nyomán az emberek szívében gyulladt. Vértanúsága meghozta a maga gyümölcseit. Áldozata és sírhelye nemzeti zarándokhellyé vált, s egy új nemzeti egység kibontakozását eredményezte a lengyelek számára. Felébredt a nemzet alvó lelkiismerete, s a szeretet és az igazságosság vágya lerázta az elnyomók bilincseit.
Popiełuszko atya vértanúsága nem volt hiábavaló. A rendszerváltó ifjúság példaképe lett, a fiatalok papja. Aki rá emlékezik, nem felejti el, milyen borzalmas ideológia tartotta rettegésben a világot a XX. század második felében, s mekkora károkat okozott a szívekben, a lelkekben és a fejekben, melynek káros utóhatásait még évtizedekig szenvedni fogjuk.
A fiatal atyát 2010. június 6-án a boldogok sorába iktatták, és tisztelete a fiatalabb nemzedékekben is egyre inkább erősödik. Életútja a hazaszeretet és az Isten iránti elköteleződés kálváriája, mely nem maradt jutalom nélkül.
Magyarországra október 12-én érkezik Popiełuszko atya ereklyéje. Kiskunfélegyházán, a Sarlós Boldogasszony-főplébánián helyezik el a templomban, hirdetve Isten dicsőségét, a vértanúság magasztosságát, a szolidaritás fontosságát és a hűség jutalmát.
(Az igazság szabaddá tesz – Boldog Jerzy Popiełuszko élete és halála című könyv kapható az Új Ember könyvesboltjában.)
Az ereklye fogadásának programja
9 óra – Az ereklye ünnepélyes fogadása
9.15 óra – A boldog emlékű atya életének bemutatása (előadó: Molnár Imre történész)
10 óra – A magyarországi lengyelek imája
10.30 óra – Ünnepi szentmise, bemutatja Bábel Balázs, a Kalocsa–kecskeméti főegyházmegye érseke
11.15 – Körmenet a városi fúvószenekar közreműködésével
11.45 – Köszöntések: Roman Kowalski, Lengyelország magyar országi nagykövete és Csúcs Lászlóné, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke
(A részletekről érdeklődni lehet a Sarlós Boldogasszony-főplébánián: 06/76-462-642)
