A rendezőről és a programról a szervezőt, Pentelényi Lászlót – Paul Schrader A transzcendentális stílus a filmben: Ozu/Bresson/Dreyer című kötetét megjelentető Francia Új Hullám Kiadó alapítóját és sorozatszerkesztőjét – kérdeztük:
– Fontosnak tartom, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg Magyarországon is e jelentékeny francia rendező munkásságát. Bresson alkotásaiban rögtön szembetűnik azok életközelsége és természetessége. Az úgynevezett „vallásos filmek” többségében a rendezők a Bibliát illusztrálják, vagy a szentek életét mutatják be az élettől elrugaszkodva, „cukormázasan”, és így sokan úgy gondolhatják: vannak a tőlünk távol élő szentek, és vagyunk mi, gyarló emberek. Bresson filmjeinek szereplői viszont hozzánk hasonló esendők, akik jóságra és a szentségre törekednek.
Számomra az Egy szelíd asszony című 1969-es filmje a legmegindítóbb, melynek vetítésére október 28-án kerül sor. Nem véletlenül utal – közvetlenül is – a sorozat címe (Robert Bresson, egy szelíd filmrendező) erre az alkotására. Talán éppen ez lehet az életmű kulcsa: szavak nélkül, egyre csendesebben, szelídebben jelen lenni, felmutatni a transzcendenst. Itthon a legritkábban látható filmje az 1971-es Egy álmodozó négy éjszakája című Dosztojevszkij-adaptáció, amelyről november 11-én elmélkedik majd Jelenits István atya.
Bikácsy Gergely 2000-ben, a rendező halálára emlékezve így fogalmazott: „A százéves filmművészet egyetlen Dosztojevszkij-sugallatú életműve: Robert Bressoné. Filozófiai példázatok helyett szürke történetei bizonyítják: a vetítőgép is sugározhat spirituális élményt.” Bikácsy rámutatott arra, hogy Bresson végigélte a XX. századot, a film évszázadát, mégis mindig kívül állt a „hivatalos” filmművészeti irányzatokon, a „görcsös” történetmeséléseken, ugyanakkor paradox módon ő az egyetlen, aki igazán hitelesen valósította meg a filmművészet – mint minden művészet – eredeti küldetését: bemutatta, felmutatta a szakrálist, a transzcendenst.
A sorozattal egyúttal a rendezői küldetést is teljesítjük, miszerint: „Tedd láthatóvá azt, ami nélküled minden bizonnyal nem lenne látható.”
A Francia Új Hullám Kiadó a sorozat utóéleteként, Jelenits István és Sajgó Szabolcs gondolataira építve egy Robert Bresson-monográfia kiadását is tervezi.
