Varga Györgyi apja révén székely, ősei az erdélyi, ma már önállóan nem létező Csókfalváról jöttek át 1800-ban Magyarországra. A család többi ága szebeni szász, padovai eredetű. (Barátai ezért látták Györgyi néni arcán a Giotto festette Dante profilját.). Életrajza életfarajz lehetne: akkora a gyökere, mint a koronája. Hatalmas. A Képzőművészeti Főiskolán végzett festő szakot. Mesterei Bernáth Aurél és a székely szövőasszonyok voltak. Mozaikművei Fónyi Géza és Barcsay hatását mutatják. Népművészeti kutatásairól, szövéseiről, otthon termesztett festőnövényeiről sokat írt, sokakat tanított. Gyermekei (Kolos, Kinga, Kristóf, Péter, Daniella, Berci, Fölöp, Niké) mind gyakorolják a művészeti alkotás valamelyik ágát. Festő-szobrász férje a bútorokat egy tömbből faragó Csákvári Nagy Lajos. Alkotónévként tette híressé az (őt s családját jelentő) Etyeki Műhelyt, amikor a hetvenes években Franciaországban kiállított.
Világunkban, ahol azt tartják számon művészként, akit sztárol a média, Györgyi néni igazi „rejtőzködő” kincs volt. Mély katolikus hite s arányérzéke az alázat művészévé csiszolta. Pedig „volt mire szerénynek lennie”: Párizstól Torinón, Mexikón át Németországig sok helyen állított ki. Tizenöt könyvet publikált, több közterületet díszítenek mozaikképei (a csepeli játszótéren, a tiszakürti és etyeki házasságkötő teremben, illetve a kálvárián).
Etyek község, amely életét, családját befogadta, felnevelte, néprajzilag kincsesbánya volt számára. Gyűjtött itt is, miként az erdélyi Kőrispatakon, Pálfaván, Csíkrákoson, a csíksomlyói búcsúk előtt és után. Lakása élő múzeum, szövőszékével, ősmotívumokat felragyogtató szőnyegekkel, családtagjai kerámiáival, faragásaival, saját modern kollázsaival, montázsaival. Etyek díszpolgári címmel hálálta meg munkásságát; 2011-ben pedig megkapta a Magyar Örökség kitüntető díját. Nemrég a Magyar Művészeti Akadémia hívta meg levelező tagjának.
Ismeretlen alkotó lenne? Akik évek óta szinte zarándokoltak hozzá, azok egy reneszánsz mesterrel társaloghattak. Bölcs emlékezései a hálózatelmélet illusztrációi. Néhány mondat után a vele társalgó megismerhette Györgyi néni találkozását Isadora Duncan körével, Dienes Valériával, a középkori Pictorius festőmesterség-könyvének az etédi lelkésznél fellelt másolatával. A Magyar Örökség Díj laudációját idézve: aki kérdést tett fel neki, az jól tette, ha kétheti hideg élelmet vitt magával, mert a kristálykövek természetétől az angol királynő szobájában lévő gobelin kék színéig (amely Tiziano festéke volt, és a magyar Rudabányán termelték ki…) mindent megtudott, sub specie Aeternitatis.
Népes nagycsalád emlékezett rá a temetésén, amely Vértesaljai László jezsuita ihletett szavai révén hálaadó örömünnep lett. Györgyi néni nyolcvanhat évet élt, ráadása az öröklét. Most kedves, szelíd angyalaival társalog, esendő jelenünket festi a felhőállványon. Köszönjük egész életét.
