Békési Sándor Nagykállóban született 1921-ben. A mindennapi ministrálás, családjának imádságos élete meghatározó élmények voltak számára – már hétéves korában megfogalmazódott benne a papi hivatás iránti vágy. Nagykállói tanulmányai után az egri ciszterci gimnáziumban tanult. Budapesten végezte teológiai tanulmányait. 1944. december 24-én szentelték pappá Budapesten. Kisvárdára került hitoktatónak, majd 1948-ban Miskolcra. „Egy ártatlan kijelentésemért demokráciaellenességgel vádoltak meg, és közel húsz évre egy távol eső helyre, Kékcsére helyeztek. Akartam hinni: boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa (Mt 5,10). Soha nem zúgolódtam. A püspök úrnak engedelmességet fogadtam, ott volt jó, ahová küldött. Következő állomáshelyem Kállósemjén volt, és végül Ajakra kerültem, ahol huszonnyolc évet töltöttem.” Innen Győrbe került, majd nyugdíjazása után vissza Budapestre, ám még ma is aktív szolgálatot végez. Békési Sándor a hálaadó szentmise prédikációjában hangsúlyozta: a pap legfontosabb feladata a prédikálás és a hitoktatás mellett a hívekkel való személyes kapcsolat. A szentmise után elsőként Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök köszöntötte a vasmisést, majd Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora annak az öt papnak a nevében mondott köszönetet, akik Sándor atya szolgálata alatt választották a papi hivatást. Kerekes Miklós ajaki polgármester olyan sikeres emberként köszöntötte az ünnepeltet, aki alázatos munkája által javára van környezetének.
