Kopp Mária demográfiai adatokkal, grafikonokkal szemléltetett előadása megdöbbentő képet mutatott hazánk demográfiai helyzetéről. Elmondta: a gyermektelenség, a szingliség súlyosan káros az egészségre. Egy teljes körű finn népességvizsgálatból például kiderült, hogy a szingli életmód és a gyermektelenség veszélyeztetőbb tényező, mint a dohányzás vagy az elhízás. Az említett vizsgálat során a 30-64 éves korosztályt vizsgálva megállapították: a férfiak esetében a házasoknak lényegesen jobbak az életkilátásai, mint akik szingli életmódot élnek. A házasságban élő férfiakhoz képest az együtt élők 50, az egyedül élők pedig 167 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg 64. életévük betöltése előtt. A nők körében ez a valószínűség az együtt élők esetében 53, az egyedül élőknél 75 százalék. Ez a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a két- vagy többgyermekes párok sokkal nagyobb valószínűséggel élik meg a 64. életévüket, mint az egygyermekesek, illetve a gyermektelenek. A férfi és a női szerzetesek egyaránt lényegesen jobb életkilátásokkal rendelkeznek, mert bár egyedülállók, de jelen van az életükben egy mély elköteleződés. Nagyon komoly veszélyeztető tényező a válás is. A régi, érdekből kötött házasságokhoz képest ma mindenki teljesen szabadon választhat, mégis sok a válás. Hazánk a válások százalékarányában is az első között áll, a megkötött házasságok több mint a fele válással végződik. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a válást legtöbb esetben a társas kapcsolati készségek hiánya okozza, ezt azonban folyamatosan ki lehetne fejleszteni a nevelés során. A professzor asszony felhívta a figyelmet a pozitív pszichológiára, kiemelve a nemzetközi viszonylatban ennek legismertebb szaktekintélyét, Csíkszentmihályi Mihályt, aki a tanulásban a témához való pozitív viszonyulást, a párkapcsolatban a másik értékeire való figyelés fontosságát hangsúlyozza. Amikor két ember egymás számára a legfontosabb, létrehoznak egy elkötelezett, valódi kapcsolatot, egy új egységet, amely megtartó erőként működik mindkettőjük számára. A demográfiai krízissel összefüggésben jött létre 2009 novemberében az a népesedési kerekasztal, amelynek nyolc munkacsoportjában 32 szervezet (egyházak, pártok, civil szervezetek) képviselőivel dolgoznak ki egészen konkrét javaslatokat arra, hogyan lehetne változtatni az áldatlan helyzeten. Kiemelten fontos ezen a téren a munka és a család összeegyeztetése, amelyben komoly szerepe lehetne a részmunkaidős foglalkoztatásnak. Egész Európában azonban Magyarországon a legalacsonyabb ennek aránya. Nálunk mindössze 4 százalék, míg Hollandiában 40, és ott négy nő közül három részmunkaidőben dolgozik. Kopp Mária, a népesedési kerekasztal kezdeményezője felhívta a figyelmet a médiumok, a közbeszéd alakítóinak felelősségére. Miközben tudományosan bizonyított tény, hogy a szingliség, a gyermektelenség súlyosan káros az egészségre, a televízió, a reklámok mégis ennek ellenkezőjét sugallják, a fogyasztói életformát propagálják. Az ideális fogyasztó pedig az, akit lehet manipulálni, aki azt hiszi, hogy a boldogságot a vásárlásban, az új dolgok kipróbálásában találja meg – fogalmazott a pszichológus. Óriási üzleti érdekek állnak emögött, de nem szabad tétlenül szemlélnünk a rombolást: vannak egyházi iskoláink, vannak olyan közszolgálati csatornák, amelyek valós értékeket képviselnek. A professzor asszony beszélt a gender-programról is, amely azt a kérdéskört tárgyalja, hogyan lehet újfajta együttműködést kialakítani nők és férfiak között. A feminizmus legnagyobb hibája, hogy szembeállítja a férfiakat és a nőket, ami abszurd helyzetet eredményez. Ehelyett új szemléletre lenne szükség.
