A Bözödújfalu helyén létesített víztározót a vízből kiemelkedő templomtoronnyal a romániai falurombolás szimbólumának tekintették. Két-három hete a torony már három méter mély vízben állt, a parttól huszonöt méterre. A Ceauşescu-diktatúra utolsó éveiben kezdték építeni azt a hatszázhuszonöt méter hosszú és huszonnyolc méter magas gátat, amely megduzzasztotta a Küsmöd patak vizét Erdőszentgyörgy közelében. A víztározó már a rendszerváltozás után, 1994-ben teljesen elnyelte Bözödújfalut, amelynek lakóit korábban a szomszédos településekre költöztették. A legtöbben Erdőszentgyörgyön telepedtek le.
A falut a Bözödről a Küsmöd patak völgyébe települt családok alapították. Első írásos említése 1566-ból származik. Bözödújfalunak már a középkorban volt temploma, helyette 1740-ben fatemplomot, majd 1784-ben kőtemplomot emeltek. A XVII. századtól főleg szombatosok éltek itt. Zömük 1868-ban zsidó hitre tért. A helyi leszármazottakat a vészkorszak idején koncentrációs táborokban pusztították el. Bözödújfalut 1910-ben még csaknem hétszázan lakták, elsősorban magyarok. Az egykori falu emlékét most márványtábla őrzi, amelyen a lakosok neve és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók.
S a táblán a szöveg: „A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”
Forrás: maszol.ro, MTI
