A kérdés ezért abban áll, hogy emellett az ember meg tudja-e őrizni a szabadságát? Vagy „behálózódott”?! Hiszen Jézus is „behálózásra” buzdít minket – vessétek ki a hálót! (Lk 5,4) –, habár általa nem a virtuális, hanem az igazi szabadságra hív meg mindenkit. Papként magam is használom az internetet, sőt komoly lehetőségeket látok benne a hit hirdetése terén. Ugyanakkor nagyfokú felelősségre nevelést is jelent számomra. Nem mindegy ugyanis, mit látok benne: célt vagy csak egy eszközt. Eszköz lehet a kommunikáció, információgyűjtés, tájékozódás terén, amely a katolikus egyház berkein belül is egyre jobban kezd terjedni. De tudatosítanunk kell: bármennyire is csábító a halacskákban gazdag tengerek hatalmassága, ez csak eszköz! Nem lehet vele a teljes lelkipásztorkodást helyettesíteni. Jézus sem virtuálisan jött el közénk, hanem mindannyiunkat személyes barátjának akart mondani (vö. Jn 15,15). Mindent tudtunkra adott, és nekünk ezt kell továbbadnunk. Ezért fontos ezt kiindulópontként kezelni, hogy aztán a személyes kapcsolatot meg tudjuk alapozni, valósítani. Hiszem, hogy a lelkipásztorok legbensőbb vágya az internet használatával – akár honlapkészítésre, blogírásra vagy fórumvezetésre készteti őket a Szentlélek – az evangelizálás, amely az egyház legmélyebb identitása (vö. Evangelii Nuntiandi 14.). Saját magam is készítettem honlapot, mind előző szolgálati helyemen, mind pedig mostani plébániámon. Fontosnak érzem, hogy akár egy levelezőrendszerrel, akár a plébániai újság internetes közzétételével, de a honlappal magával is megszólítsuk a keresztényeket, és az értékes adatok keresésére neveljük őket. Ez persze időigényes foglalatosság, mert az írások, kisfilmek, prezentációk megfelelő minőséget kell hogy képviseljenek. Sem a kivitelezés, sem a tartalom nem lehet igénytelen. Információközlés, evangelizálás, pasztoráció: mindezeknek arra kell ösztönöznie, hogy a találkozásainkat ne virtuális konferenciabeszélgetésen keresztül bonyolítsuk le, hanem a valódi, hús-vér emberek közé menjünk – amivé Isten is lett – hirdetni a krisztusi Örömhírt. Tudnunk kell kilépnünk a virtuális világ hálójából, hogy az ember emberségével és azon keresztül Isten istenségével találkozhassunk. A döntést nekünk kell megtennünk, hogy ki által engedjük magunkat igazán behálózni.
a szerző plébániai kormányzó,
Köröshegy
